Zenon blogja
SzerelemHol voltál, hol nem voltál
Hol voltál,
Hol nem voltál?
Erdő mélyén,
Ott aludtál.
Valahova messze
El kéne mennünk,
Egy édeni kertbe,
Hogy virágot szedjünk,
Csodás világról
Szól most az álmom,
Hol Együtt vagyunk
Mindörökre!
Egyszer voltál,
Hol nem voltál?
Mezőn jártál,
Ott táncoltál.
Egyetlen mátkám,
Szépséges árvám,
Gyönyörűségem,
Édes mézem,
Kívánlak téged
Mindenképpen,
Hívjalak újra
Szenderkémnek!
Hol voltál,
Hol nem voltál?
Fa odvában,
Ott álmodtál.
Merre talállak,
Hol rejtőzöl?
Egyre kereslek,
Nagyon szeretlek,
Jöjj ki a rétre
A hajnali fénybe
Hívjalak újra
Szenderkémnek!
(2021)
Virrad lassan
Virrad lassan, augusztusba csap
a nyár tunyán.
Halkan lépve, álmatlanul ég ma
a vágy furán.
Fonnyad minden, kánikulát érlel
a táj bután.
Összes rongyom odaadom Érted,
a szád után.
2019 augusztus 1.
Hogy megvédhesselek
Te, kinek megkócolta a szél a haját a folyó partján,
Te, aki álmodni akarsz és mersz velem,Isten adja nekünk a reményt!Adja meg az Isten, hogy kikecmeregjünk fogságainkból! Te, aki eljöttél velem, Te, aki hozzám szólsz, mikor egyedül vagyok, Te vagy nekem.Adja Isten, hogy erőm legyen Hozzád!Adja meg az Isten,hogy megvédjelek,Hogy megvédhesselek!2019.07.31.
Rád terítettem szerelmem köntösét
Rád terítettem szerelmem köntösét,
De már nem érzed ennek gyönyörét.Eltűnt a kuckó és az a rét,Mégis kérem Istent: boldog légy! Maradj örökre vidám és szép,Ne olvass engem, ne halld a zeném! A szavakon túl van a tett,A tetteken túl vagyok én,A megismerés vágya és a remény. Csak a hely, a program, az élményMitől gazdagodni véltél,Pedig érdekesebb világ van bent,De odáig nem merészkedtél. Válassz más csillagot, más bizalmast,Ha menni akarsz, menjSose voltál enyém. Sután dobtam Eléd szegényes gyémántjaim,Összegyűjtött rongyaim, Hogy lásd, nem érnek semmit - Nélküled.Tényleg kacatok, semmit sem birtoklok,Egyszerűen csak élni szerettem volna Veled. Ne hidd, nem jó ez a vers sem,Csak együtt alkotni érdemes.Köszönöm, amit adtál, amit lehetett, S ne haragudj rám, ha még szeretlek. Ne hozz levest, nem eszek már,Ne hozz gyógyszert, nincs orvosság,Csak egyet - Önmagadat, ha tudnádHa tudnád és felvállalnád.2014.10.15.
Életadó
Csak azt tudom, ki az aki életet ad,
Aki megvár és hisz bennem,
Csak azt, ki az aki, ha fáj is, de megtörli sebeim,
Álmok vad lovai ágaskodnak, Te nem félsz,
Sírva is adsz, mindig remélsz,
Gondod van velem, mégse dobsz el.
Csak azt tudom, kinek élek,
Kire vártam, s alig hittem már, hogy még eljöhetsz,
A legszebb, legokosabb - mondjam még?
A legtöbb, ember, mert szerethetlek,
Sírok, dacolok, de lecsillapít érintésed
S megnyugszol Te is bennem.
Több vagy lányságod sugárzásánál,
Több anyaságodnál, több nálam,
Több, mint a világ teremtése:
Egyedüli mérce - időtlen.
Néha koszos az ég,
Felhők puffasztják tüdőmet,
Átkrákogok a napokon,
Közönyösen nő a tócsa ,
Gyulladt éjjel kábulata vár.
Nincs tér, játszani sem lehet,
Várótermekbe sodor a félsz,
Aritmiás iszony sajog,
Toronyból kilépve tárul elém
a képtelen táj.
Áldott legyen az Úr! - mondom,
Trónusát és őt magát nem látom, de Téged igen.
Téged nézhetlek és megörökíthetlek egy pillanatban.
A törülköző tisztább lett, mert testedet szárítottad vele,
Magam tisztább lettem, mert megérintettél.
Trónusod valósabb, mint az istené,
Csodáid, jelenéseid átélhetőek.
2015.08.23.