Szürke-kép-vers

Wolfsax•  2016. április 26. 23:30

Körbe nézek és idegen a világ,

Egy érzés mi nem múlik, belülről kirág,

Virág mind fekete, lelkembe temetve,

Nincs helyem, nem is volt, el leszek felejtve.

Szemekbe zárt titkok, tudni már késő,

Utamon vánszorgok, célom a végső

Állomás 

szebb lesz majd,

Áldomás 

nemkell hagyd.

Nyugodtan távozom,

Itt hagyom  káoszom,

A szó elszáll mint a gondolat,

Az élet elszabadult, féktelen gyorsvonat,

Gyomromat ideg, orromat hideg rágja,

Én vagyok az öröm elveszett hideg párja,

Várja már a testem a fagyott föld kéjesen,

Nem hagyom hogy veled is ezt tegye édesem,

Mentem ami menthető,

Nem figyel a teremtő,

Ha rajtam a szemfedő,

Én leszek a megmentő.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Zsuzsa03022016. április 27. 19:07

Nagyon jó vers!

Wolfsax2016. április 27. 19:04

Köszönöm, hogy elolvastad!

Törölt tag2016. április 27. 15:44

Törölt hozzászólás.