Múlt-törmelék

WhiteWolf•  2018. május 4. 14:25

Néma a váróterem, néma a park,
nem csicseregnek éhes madarak,
mozdulatlanná vált az utcakép,
csak én vagyok, aki előre lép.
 
Egyet előre, majd kettőt hátra,
könnyet öntözök a kőrózsákra,
forgásban velem az idő-kerék,
sebeket ejt rajtam a múlt-törmelék.
 
Vércseppet hagy maga után a talpam,
múlt, jelen és a jövő osztatlan,
megállnék, de a vészfék elromlott,
lelkemről a múlt-törmelék lefoszlott.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

WhiteWolf2018. május 6. 23:12

@Törölt tag: jó a kérdés...
@Törölt tag: nagyon köszönöm!
@Mikijozsa: az emlékek bennünk élnek...
@merleg66: igazad van Gábor...csak nehéz...

merleg662018. május 4. 21:17

Vércseppet hagy maga után a talpam,
múlt, jelen és a jövő osztatlan,
megállnék, de a vészfék elromlott,
lelkemről a múlt-törmelék lefoszlott.

... az utolsó sor a jó megoldás...vannak emlékek amiket jobb elengedni...

Mikijozsa2018. május 4. 19:24

az emlékek mindig is előbukkannak, szép lett a vers

Törölt tag2018. május 4. 17:55

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2018. május 4. 17:16

Törölt hozzászólás.