Isteni állatkert

Mindenki halvány színekben csillogott,
tűzpirosban egyedül te lángoltál,
férfi szemek kísérték mozdulatod,
amikor velem, magadnak táncoltál.
 
Ez volt az első és utolsó táncunk,
neked mindig csak az kellett, ami nincs,
talán lágyabb is nélküled a tánc, hisz
nem tudtad értékelni azt, ami kincs.