Az utolsó szemfedő

WhiteWolf•  2018. május 24. 17:32

Nem várom... ha akarom, úgyis megtalálom,
csak azt nem tudom, hogy mit keresek magamban,
felhők felett élek álmaimban, csillagok
fénylenek szememben, megmaradt emlékeim
könnyeimben, fátylaim eltakarnak, közben
megfojtanak, én akkor sem veszem le őket,
az utolsót magamon hagyom szemfedőnek...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

DonGiovanni2018. június 6. 15:47

Ez nagyon-nagyon szomorú vers! De tele van megkapó metaforával nekem átjött a mondanivalód!

WhiteWolf2018. június 6. 10:34

@merleg66: @skary: @BakosErika: Ölelésem!

BakosErika2018. május 25. 08:53

Majd...
Ölellek.

skary2018. május 25. 04:02

mindönki mög akar haani? :)

merleg662018. május 24. 21:43

...szomorú, de szép...