Skarlet

Vers
Eldunary•  2019. június 2. 16:08

Elda vagy

Térj vissza a gyökerekhez,

öleld kebledre az erdőt, s

minden lakóját.

Öleld kebledre Önvalódat.

 

Mert Elda vagy, s eldaként

nincs más választásod,

követned kell az ösztöni erőlet;

így hát nem fordíthatod el fejed...

Eldunary•  2019. június 2. 16:02

Fényt idéző



Fújd keresztül lelkem,
északi szél s adj erőt.
Lányodként ölelj, óh
Földanya, ringass öledben.

Talpam alatt mozduljon a talaj,
hajoljon akaratom szerint az Ég.
Váljanak ketté a vizek, mossák
le rólam a vért, nyiss kaput...

Ömöljön be a Fény!

Eldunary•  2019. június 2. 15:57

Mindent, amim van

Lassan elpereg mellettem az Idő,
hajamba kap a megbánás lángja;
és toroktépve ordítom, hogy:
elvesztettem mindent, amim volt,
Elvesztettem mindent, amim volt.


Kitépted kezemből a jövőt, Te!
Igen TE loptál érzéseket fagyott szívembe;
torokszorítva mar belém a felismerés:
Elvesztettem mindent, amim volt,
Elvesztettem mindent, amim volt.


Nem fog lelkem többé új csatába,
kihaltak belőlem a szép remények.
Sárba döngölt a szeretni vágyás...
Elvesztettem mindent, amim volt,
Elvesztettem mindent, amim volt.


Új fényt idéz szemeimbe a feladás.
Harag tomból ereimben pulzál a Vágy:
Tomboljon, döntse le a falakat az Erő!
Visszaveszek mindent, amim volt!
Visszaveszek mindent, amim volt!


Rettegt az Eldák haragját, mert:
Mi vagyunk az Erdő, s a Tűz.
Mi vagyunk a szél, s a víz.
Mi vagyunk a fény, s az árnyék.
Jeges rémület, az éjszakában.



Elveszek mindent, amim volt!

Elveszek mindent, amin volt!