Szinci blogja

Személyes
Szinci•  2019. február 16. 07:08

Csilla unokámnak születésnapjára

Valamikor régen ő már eldöntötte,

hazáját hűn szolgálja, majd mindörökre.

Éjjelt nappallá téve magolta szegény,

bűnüldözés törvénye egy nagy rémregény.

 

Megvolt hát az öröm, a várnak udvarán,

meneteltek maguk tisztté avatásán.

Mind szép egyforma ruhákban, a végzősök,

s könnyeikkel küszködtek a büszke szülők.

 

Hadnagy lett a lányból, az én unokámból,

rohantak az évek, s ki nőtt a ruhákból.

Ballag, derékig ér már szép barna haja.

egy csillag a vállán babérkoszorúja.

 

Vizsla tekintete mindenhová elér,

határozott lépések, szigorú erény.

Nem ijed meg soha saját árnyékától,

csupán a macskája veszi le lábáról.

 

Ha kedve van épp,előveszi gitárját,

vagy éppen karatéz , elüti unalmát.

Hastáncát is járja, ha éppen akarja,

ha teheti inkább nagyokat aludna.

 

Mindez mellett egyetemi szünetekben,

más divatos szakmáját is megszerezte.

Mondá,több lábon is meg kell állni ma már,

jó példa volt előtte, neki a család.

 

Újabban már "tanítgatja" autóját,

minap is kiszerelte akkumulátorát.

Nem véletlen hiszen soha nem babázott,

inkább rendőrautóval játszadozott.

Szeged 2018-12-15

Szinci•  2018. szeptember 8. 07:55

Utazásom Kanári szigetekre-Tenerifére

A mikor 2001. szeptember 11-én, New Yorkban a WTC (World Trade Center – Világkereskedelmi Központ) ikertornyait terrortámadás érte, itteni idő szerint délután 3 kor, én éppen a Kanári szigetek Tenerifén a Playa de las Americas –ban üdültem. A nap egy fakultatív kirándulás keretében elmentünk autóbusszal a sziget közepén levő El Teide vulkánt meglátogatni, ami 3718 méter magasan van. Az egész üdülésem során ez a nap a legnagyobb élmény, de a megrázóbb esemény volt számomra.

Teide, vagy spanyolul El Teide egy aktív, bár alvó vulkán, amely legutóbb 1909-ben tört ki. A vulkán és az azt körülvevő terület alkotja a Teide Nemzeti Parkot (spanyolul Parque Nacional del Teide). A park 18900 hektáron terül el és a világörökség részét, képezi 2007. június 29-e óta.

Míg felkapaszkodtunk a vulkán lábához, holdbéli kísérteties látvány tárult elénk. Elszenesedett kiégett erdők, fekete sziklák. Még a buszban is olyan zene szólt, amitől borsókázott a hátunk, éreztette velünk a vulkán félelmetes erejét. Bár a vulkán régen tört ki, mégis azt éreztük, ott leselkedik ránk, a levegőben volt a jelenléte, szinte hallottuk a neszt, hogy valami nincs rendben. Mikor felértünk, megint csak szomorú esemény fogadott bennünket. A libegő, amivel el tudtunk volna jutni a vulkán szájához, le volt égve. Éppen az előttünk levő héten égett le 6-vagy 8 turistával, akik ott égtek szegények halálra. Gyalog mentünk egy darabig egy sziklát megmászva, onnan fényképeztük a szomorú látványt. Hazafelé menet, egy újabb tragikus eseményt mesélt az ottani idegen vezető. Nem rég egy 30 főt menekítő hajón lelövöldözték azokat a menekült embereket, akik fizettek azért, hogy hajóval ide szigetre eljuttassák őket. Mielőbb célba értek volna, lelőtték őket a gazemberek, belelökték őket az óceánba, elszedték pénzüket. A tetteseket elfogták és az ítélet is megvolt.

Amikor este jó későn hazaértünk, csak a nagy csend fogadott megint bennünket, senki nem volt lent az üdülő strandján, halotti csend uralkodott. Nem tudtuk elképzelni mi van most. Mikor beértem a hűvös klímás apartmanban bekapcsoltam a Tv-t. BBC- néztem, éppen akkor mutogatta a berepülést, hogy a World Trade Center – Világkereskedelmi Központ) ikertornyait terrortámadás érte és angolul mondogatta az eseményeket. Mivel nem tudtam angolul, azt hittem kitört a háború. Lehet, hogy nevetségesnek tűnik, amit írok, de első látásra úgy tűnt minden. Azonnal telefonáltam a gyerekeknek, de már közben jöttek az

Sms-ek 6-7 személytől is. „Azonnal indulj haza, ne várd meg az üdülés végét, nem lehet tudni mi lesz ennek a vége”. A repülőtéren fegyveres őrök ellenőriztek mindenkit. A levegőben vibrált a félelem, minden ember szeme sarkából mindenkit figyelt, mintha köztünk lennének a terroristák. Én is egy olyan kinézetűt figyeltem állandóan, szinte biztos voltam benne, hogy nem jóban sántikál. Nagyon féltem! A repülőbe mikor felszálltunk, senki meg sem nyikkant hazáig sem, pedig 6 órás út Budapestig. A repülő téren itthon a váróba sem engedtek be senkit, fegyveresek fogadtak. Nagy volt az ellenőrzés. Azt hiszem tovább ezt nem, kell folytatnom, mindenki gondolhatja mit éltem át abban a 10 napban, mire hazajutottam.

Röviden ennyi az akkori eseménydús üdülésemről. Javaslom, ezt a szigetet, ha tehetitek, látogassátok meg, felejthetetlen élmény lesz számotokra is. Köszönöm, hogy elolvastátok.

 

Szinci•  2018. szeptember 6. 19:02

Születésnapomon Gran Canarián.

 

 

Tudjátok- e, hogy születtek a Kanári szigetek?

Valamikor hatalmas földrengés következtében elsüllyedt az összefüggő földrész. Mindenki odaveszett. Azóta is, ha nézed hosszasan az óceánt a szigetről, úgy látod, hogy ezernyi ember nyújtogatja kifelé karját. Ezt én is láttam és valóban olyan érzés volt.

Egy kis kanári madárkának sikerült megmenekülni.

Felröppent és tizenhárom könnycseppet ejtett az óceánba. Ezekből a könnycseppekből lettek a kanári szigetek, mely tizenhárom szigetből áll. 

Valamikor réges-régen 30 éves koromban elterveztem, hogy 50 éves születésnapomat a Kanári szigeteken akarom ünnepelni.

Akkoriban még ritkaság számba ment a Kanári szigeteken való üdülés. Szinte álomnak tűnt a kívánságom akkor. Elérkezett az 50. születésnapom.

Párom nagy sejtelmesen köszöntött egy borítékkal. Azt hittem pénz van benne, de pénzt soha nem adtunk egymásnak ajándékba, ezért gyanús volt. Kibontottam. Nagy meglepetés ért, egy páros üdülési befizetésről szólt az iromány Gran Canáriára. Örömben sírtam

Gran Canaria a Kanári szigetek harmadik legnagyobb szigete. Körülbelül 1530 km2 kiterjedésű és nagyjából 700 ezer lakos él itt, amely majdnem a fele a Kanári szigetek lakosságának. A sziget, ahogy a többi is, vulkanikus eredetű, a legmagasabb csúcsa a Pico de las Nieves (1950 m. t. f. m). Gran Canaria Tenerifétől délkeletre és Fuerventurától nyugatra terül el. 

Mikor közeledtünk a magasból a Gran Canáriát, csak egy forint nagyságúnak láttam.

Szent ég,- mondtam-oda szállunk le?

Mikor megérkeztünk már este volt. A repülőtérről még sokat mentünk busszal a szerpentineken. Már éjfél tájt volt mikor megérkeztünk, de egyik ámulatból a másikba estünk. Gyönyörű szállodánk a Lago Tauritó a szikla oldalába beépülve, kivilágítva gyönyörű volt (videón láthatod) Előtte a nagy fürdőmedence, és csodálatos park. Mi az ötödig emeleten laktunk és erkélyünk az óceánra nézett. Nagyon szép szobánk volt gyönyörűen berendezve. A svédasztalos ellátás minden igényt kielégített. Mondanom sem kell, hogy a spanyolok kitesznek magukért. Ami szem szájnak ingere, ott minden volt. A kéthetes programunkban sokféle fakultatív kirándulási lehetőség közül választhattunk.

A szigetet bejártuk, ami gyönyörű szép.

A fővárosa Las Palmas-nagyon szép város. A párom az ottani férfiakkal annak ellenére, hogy nem beszélt spanyolul, azonnal fel tudta venni a beszélgetést.

Miután említette Puskás nevét, rögtön szót értettek, egyik mondta spanyolul, a másik magyarul. 

Egyik nagy élményünk egy magánkiránduláson volt. Elmentünk busszal Puerto Rico-ba.

Puerto Rico a Gran kanária közepén, egy hegy tetején van, gyönyörű város (videón látjátok). Fent van a központ a hegy tetején. Ott kiszálltunk.

Egyszer csak, megállt mellettünk egy taxis, és invitált bennünket befelé a kocsiba. Nem tudtuk mit akar, gondoltuk városnézésre akar rábeszélni. Mutogattuk neki, nincs pénzünk kocsikázni, de integette, hogy nem kell neki pénz, ide visszahoz, csak menjünk vele. Beszálltunk, és mint a szélvész vitt a szerpentinen lefelé az öbölbe. Na, mondom ez elrabolt bennünket. Ott bekísért egy irodába, ahol magyarul fogadott egy hölgy. Be akart szervezni egy szálloda láncsorba tulajdonosnak egy bizonyos összegért. Cserébe, ha jól emlékszem talán két hét üdülési jogot biztosítottak volna egy évben. Ebbe nem mentünk bele, és a taxis visszavitt oda, ahol felvett. Mindenesetre szép kis út volt le és fel a videón látott szerpentinen. 

Másik emlékezetes kirándulásunk a Kanáriai sivatagban a" tevegelés" volt. Tizenöt teve volt összekötve, mi meg kettesével üldögéltünk a büdös teve két oldalán.

A tizedik teve valamiért megijedt és elkezdett ugrálni. Erre az összes megijedt, némelyik átvette az ugrálást. Mi potyogtunk ugráltunk le róla. Volt, akinek a lába tört el, volt, aki megsérült. Szóval volt nagy riadalom. Többet nem ültem tevére üdüléseim során. További fakultatív kirándulások alkalmával bejártuk a szigetet. Este színvonalas spanyol műsorok voltak a szálloda éttermében, spanyol táncok, flamenco stb.

Nagyon jól éreztük magunkat. Az a spanyol zene még most is néha a fülembe cseng. Egy hét után nagy meglepetésben volt részünk. Kopogtatnak éjjel az ajtónkon. Egy nagy csokor virággal és egy pezsgővel egyik szegedi barát házaspár jöttek köszönteni. Utánunk jöttek egy hét után a Gran kanáriára Szegedről.

Azt a hetet már együtt töltöttük el barátainkkal. Ez a barátság még ma is tart.

Szeretettel gondolok vissza erre az emlékezetes utamra is.

 

https://www.youtube.com/watch?v=IFxLBNADZuA




Szinci•  2018. április 5. 19:12

Nézem a hajnalt

Nézem a hajnalt


Nézem a hajnalt,
köd van,
Sűrű sötét köd.
Nézem az országot,
füstölög!
Nem látom a fákat,
Nem látom a jövőt.
Csendesek a hajnalok,
Sötétek az ablakok.
Gyújtsatok világot.
Borult az égbolt,
Meleg front!
Mélyvénás panaszok.
A szívem volt baloldalt,
De most már jobbra tart,
Oszlik a köd.

Szinci•  2017. december 7. 09:11

Világvégi riadalom

Világvégi riadalom


 
Szándékosan nem beszélgettem a világvégéről édesanyámmal, aki 87 éves. Amit hallott, csak a Tv-ből hallotta. Nagy izgalommal telefonált, hogy petróleumot készítsek, mert 3 napig sötét lesz. Ő nem fél, vígasztalt, mert neki van lámpája, amit már régen a padláson őrzött.
Megkérdezte tőlem -
 -Lányom, nem tudod véletlen, hol lehet petróleumot beszerezni? Már bejártam Szegedet, benzinkutakat, de nincs sehol, mind elhordták már.
-Mamikám én nem tudom, hol lehet kapni, de ne is foglalkozzon vele, nem lesz itt sötét, sem világvége.
-Jól van, de azért gyertyákat azt készítek, mert biztos, ami biztos, és te is vegyél magadnak.-mondta
Jól van, veszek. -Megígértem neki.
Ezzel abbamaradt a dolog, nem beszéltünk róla tovább. Majd eljött a várva várt december 21-e, a világvége napja. Síri csend, anyukám hallgat.
Amikor hallgat, akkor valami turpisság van a dologban. Én sem kérdeztem tőle semmit. 
Karácsony első napján behívtam ebédre, mert ő ugyanis vidéken lakik. Ebéd közben elkezdte mesélni:
-Lányom, én csak beszereztem a petróleumot, 5 litert. Hallottam, hogy Kisteleken lehet kapni egy kis háztartási boltban. Elindultam gyalog 12 km-re levő másik városba, mert akkor éppen nem volt buszjárat. Haza úgyszintén gyalog, de csak sikerült szerezni. Igaz a lábamat alig éreztem már, de sikerült.
 Mondanom se kell, a vér is meghűlt bennem, ugyanis egy sűrű erdő mellett visz el a kövesút, ahol anyukámnak egy darabon végig kellett menni. Bármilyen baj érhette volna anyukámat.
Mondtam is neki nagy ijedten.
-Mamikám, hogy tehetett ilyet, nem félt a sűrű erdő mellett, hogy valami baj fog történni?
-Ó lányom engem nem ér baj, itt van nálam a mobil és azonnal telefonáltam volna, hogy gyertek értem.
Szóval titokban azért csak beszerezte a világító petróleumot, és nem szólt, csak lapított nehogy lebeszéljük.
Amit elhatároz anyukám, azt végbe is viszi.


Ez már a múlt!
Sajnos Anyukám már nem él, de ilyen kis történeteket lejegyeztem róla.
Most harmadik éve, hogy karácsony előtt 2 nappal meghalt, de még nem bírtam kiheverni.




Pócsa Józsefné



Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom