Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Holdanyóka
Szinci• 2021. február 13. 09:50 • olvasva: 137
Pócsa Józsefné
Holdanyóka
Kedves holdanyóka áruld el nekem,
Vajon merre járhat az én kedvesem?
Nélküle régóta bánatos vagyok,
Mert éjjel nappal csak őrá gondolok.
Magammal éjjelente beszélgetek,
Bánatomban le sem hunyom a szemem.
Szívemben oly mély sebeket okoztál,
Pedig régebben oly szépeket mondtál.
Miért nem írsz, már nem is telefonálsz?
Kedvesem, hangodat ne vond meg tőlem,
Hiszen nélküled bánatos a szívem.
Ha már mást szeretsz, őszintén mond már meg.
Majd csak gyógyulnak lelkemben a sebek.
Ahogy éjszakákból nappalok lesznek,
A szerelmekből vérző szívek egyszer.
Lehullik mit választottunk csillagot,
Tovább élik nélkülünk a holnapot.
2021-02-13
xltibcsi2022. június 1. 23:53
Szomorú, de aranyos szép vers egyben!
Szeretettel Tibor
Szinci2021. február 20. 10:32
@deakeva: Köszönöm Évi az olvasást.
deakeva2021. február 14. 12:51
Kedves Inci! Szomorú hangvételű versed szeretettel olvastam. Éva
Szinci2021. február 13. 15:10
@Törölt tag: Marikám! Köszönöm, hogy nálam jártál. Bizony verseinkben sokat emlegetjük a csillagokat, a holdat, stb. Ölellek . szinci
Szinci2021. február 13. 15:08
@ereri: Erika ! Köszönöm, hogy meglátogattál:-) Ez egy nagyon régi versem, még 2010-es, de soha nem tettem fel. Most rátaláltam a selejtezéseknél és feltettem. amúgy semmi bajom, sőt mint tudod, meg vagyok könnyebbülve.Ölellek. szinci
Törölt tag2021. február 13. 12:41
Törölt hozzászólás.
ereri2021. február 13. 11:49
Úgy tűnik nekiszomorodtál drága Incike! Mást aligha tehetek, minthogy drukkolok neked, hogy a bánatod oka mielőbb tovatűnjön - és addig is gratulálok őszinte versedhez! Szeretettel, tisztelettel: E. E.