Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
...a holnapra váró...
Totti 2009. szeptember 17. 09:39
Cigaretta füst mar mélyen
Tüdőmbe
Ahogy koporsók
Hasítanak az
Anyaföldbe
A szobában a csönd
Nyomasztó
Görbíti a hátam
Ott figyel a tarkóm fölött
Mint ujjpercembe a görcs
Költözött
Belém az ős indulat
Nap-nap után utolér
Mint a seb
kifakad
Fullasztó az egyedüllét
Mégis örömet ad
Az idő és a magány
Ketten nagy mesterek
Tanítanak tűrni,
Tűrik tudatlanságom
Hogy papírra vetem
Botcsinálta költő
Ifjúságom
Javát
Papírtömlöcbe zárom
A sorokat
Hogy majd unokáim
Idézzenek versszakokat
Vagy időtlen magányban
Sárguljon a papír
Fiókom mélye lássa szenvedésem
Ott pihenjenek bezárva
Egy méltóbb
Holnapra
várva
szebarb2009. szeptember 17. 12:12
Nagyon jó ez a vers! Nem szoktam javasolgatni a ''főoldalra vele'' verziót, de most javaslom!
Ott többen olvassák és meg is érdemli ez a vers a nagyobb teret.
Üdv.