Totem blogja

Gondolatok
Totem•  2013. július 2. 15:11

Pilinszky János: Tilos csillagon

Pilinszky János: Tilos csillagon
Kezdő sor: Én tiltott csillagon születtem
Záró sor: mint halottját az itthagyott


Ott születtem!

Én tiltott csillagon születtem,
Nem égi kegyből, tiszta akaratból
Vezér fény nem ragyogott felettem.
Ruhám nem készült harmatból.

Nem szeretet táplálta éhező lelkemet
Gyönge kéz nem simította vállam
Erős karjaiban nevelt fel a gyűlölet
S célt adott e sötét világban.

Álomba így ringatott, álnok mesével
Körbefont alantos gyilkos szövevénnyel,
Pókhálót eresztett s fenn akadtam rajta
Keze, s szeme voltam, mert ő ezt akarta.

Fegyvere lettem, neki, érte, és általa
Ott voltam mindig, remegő vígasza
S mikor elmentem őszíntén siratott,
Mint halottját az itthagyott.

Totem•  2013. június 16. 07:45

Harc a semmiért...minek

Mert nem félek elmondani

 

Merném suttogni csillagoknak éjszakákon át
Hányszor ostromoltam szíved didergő rebbenéseit,
Szőttem szavakat, s reméltem gyönge játékát,
S hányszor foltoztam hosszasan repedéseit..

Megpihenni vágytam csak öled forró párnáján,
Rubinkövek csiszolatlan élein feszültem,
És várakoztam életed megszürkült párkányán,
Hová száműzöttként gyorsabban menekültem!

Totem•  2013. június 5. 02:09

Esti beszélgetés Pillámmal :)

Felhatalmazott :)
Aki nem hiszi járjon utána :)

 

 

  

 

 

Pillám-

 

ha láthatnálak
nem lennék cafka
figyelnélek
keresném szemedben
hogy
"boldog vagy ma".
Terelném elméd
ölembe fektetném
nyugtatnám
és megpihenhetnél

aztán ha te is adnál
számomra megittet
gyengédet, érzelmet

úgy érzem engedném
de nem tudom.
de. de. szerintem..


Totem-

de szerintem alkalmatlan vagyok

 

szeretetet csak ritkán kapok

 

s csókot csenni is félve merek

 

csak szenyvedek és epekedek

 

de érzem te más vagy hercegnő

 

nem egy újabb skalppal hencegő

 

virágocska, szépséges rózsaszál

 

nem lesben álló dögevő sakál

 

bár tudom képzeletem sokszor csal

 

s egyedül vagyok a harccal

 

hogy keresem a hozzám való felet

 

kivel majd életem boldog lehet


Pillám

erre mit írhatnék
mit írhatnék Totem
amint közelednék
ellöksz, rögtön
mert valamiért félsz
valamitől tartasz
mintha magadad győznéd
arról, hogy alkalmatlan vagy

pedig szerintem nem
pedig szerintem nem vagy az


Totem-

Jobb ha én győzöm magam

 

mint más mondja rám

 

-nem megfelelő színű

 

az átfogó aurám

 

mert bár a fekete is szín

 

csak ki honnan nézi

 

magába rejti s csipkézi

 

a színeket befogja összegyűjti

 

ettől lesz egyszerű eszményi

 

vallomás, mit lát ki rám tekint

 

vagy tovább áll és legyint....

 

Pillám-

dehogy győzködlek
de legyintni sem fogok
csak könyebb lenne
ha adnál támpontot
a folytatásra
a módjára
mert érdekelnél
ezt te is jól tudod

de én nő vagyok
szeretem ha dícsérnek
és ha nem fordulnak meg
az Isten adta szerepek
tudod, Te férfi
én meg nem

Jó hogy vagy Toti
hidd csak el
jó hogy vagy..nekem

 

Totem-


Pillácska fontos vagy

ezt neked is tudnod kéne

 

Nem lennék itt  ajkam nem mesélne

 

ha nem lennél máris a részem

 

bár csak részben nem egészben

 

tudom ez kevés neked, és türelmetlen vagy

 

lesel rám mint éjben a vad:P

 

Figyellek én is, szemem rajtad

 

korbácsolja vágyam érzékeny ajkad

 

és vágyom rád néha jobban mint kéne

 

már megint látszik ennek a ténye(:P)

 

Elhiheted itt maradok, ha te is nekem

 

Adj időt hogy ezt a dolgot kezeljem

 

megszokjam hogy kellek neked s te nekem

 

s majd azt a lépést megtegyem :)


Pillám-



jóhogy várok ne viccelj
de a lámurral ne spórólj
mert elkaplak és véged
követellek majd széttéplek!

szét ám! szét..Totem..

 


Totem-

Ígérem gyöngéd leszek

 

míg két kezed vezet...
S meg mutatod mi kell neked
Az érintést hogy szereted...


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Totem•  2013. június 1. 02:02

Tőlem-

Tőlem

Milyen lehet csókod, édes, mint a málna
Olyan, mint a méz, s gyengéden táplálna?
Ajkad puha bársony, leheleted forró lehet,
Mindennél jobban kívánom tekinteted!

Nincs az íz, mi csípne, ha érint, s tőled kapom,
Nem tántorít mellőled holmi szívtáji fájdalom
Sem a mámor miben én is izzom már régen,
Csak eme tűznek forróságát érezni még félem!

Ne kérd még, úgy szeresselek, hogy kéne,
Mert bár szívem húrja csak neked mesélne,
Mégis a hangját elfolytja a félelem, mi mar
Kiutat adj, hogy véget érjen az elmezavar!

Magamtól félek, és hogy megbántalak talán,
S hogy sebeket ejtek szíved törékeny falán
De egy oly szomjas lélekre találtam benned,
Ki boldoggá tehet számomra minden percet!

De csak vágyakozom, mert nem érthetsz meg
Csak a távolból, lopott pillantással nézhetlek,
Ábrándozom rólad, s elképzellek magamnak,
Mert tudom, van kulcsa szívemen a lakatnak.

S kinyithatod egyszer, ha lesz hozzá merszem,
Hogy ha a múltamat végre szélnek eresztem,
Csak te jöhetsz be hozzám, soha senki más,
Mert elég volt az élettől már ennyi csalódás!

Totem•  2013. május 17. 08:35

Már nem tudom

Vagy nem...


Lehet hogy így akarta Isten
Hogy érezzem, senkim sincsen.
Lehet ő akarta hogy szeressek,
Majd hogy szerelmet temessek!


Talán ő akarta azt, hogy féljek
A magánytól biz ne sokat reméljek!
Talán hitte Isten hogy küzdök
A fájás elől majd hozzá menekülök,


De nem tudhatta hogy feladom
Az életet mit nekem szánt eldobom.
Nem tudhatta nem választok már
Választ majd engem tél vagy nyár...