Pilla-versek

Torpilla3181•  2013. április 11. 01:15

Emlékké írom (én is)

Emlékké írom (én is)


Margaret Thatcher


szerette céljait s tisztelte a nép
egyetlen évét sem érhette a félsz
szálkás állát idő nyoma nem törte
munkásságát kibír-szele söpörte


szelíd hangja fiatalon elmélyült
szúrós szeme férfiakra sem enyhült
nincs oly ország hol ne ismernék lelkét
s ne csodálva idéznék "Vaslady" nevét


halálát így jegyzik a Világ-könyvben:
élt Ő, egy erős Nő, népe(k) szemében




(2013. április 11.)


Torpilla3181•  2013. április 9. 00:12

Kimondom

Kimondom


Megkövült léleknek mutatod magadat
ajkakra rímed csal nedves-íz mosolyt
értelmet nyer veled sok kopott gondolat
-szívedben megannyi kérésed fogoly-


de nem vagyok nálad semmivel több sem én
csak ragyogó kézzel rajzolok mámort
de pillangó szárnyam lebegő gyöngyszélén
villogó-szelídem elmédnek mást mondd


szobor-érc karodban ébredjen "engeded"
bizalmat terítsen rá az én "adom"
ne küzdj hát, lágyulj meg, s nevess rám kedvesen,
viszonzom, s ne félj, ha hozzád ér karom.




(2013. április 9.)



Torpilla3181•  2013. április 8. 13:05

Böff /a cím még változhat, és elnézést:) /

Böff


Lám én éhesen zajongó gyomrom
falatokat képzel üres-kopott tányéromra.
Hús meg zöldség mit hord a lét-pincér
gyönyörű ínség feltétnek fekete aroma.
 
Jóllakottságom fabatkát sem ér
pedig hiányozna már az őszinte aroma
meg savam sem old epémbe gonoszt
mert mi méreg nem engedem kristály poharamba.
 
Inkább éhség, rekedt gégefőmön
vagy nem létező krumpli-héj vigyen szint kukába
s züm díszíti az asztalt, s széken Ént
Mert korgok inkább, mint zabáljam, mit nekem szántak!!


(2013. április 8.)

Torpilla3181•  2013. április 8. 12:20

Elmondom

Elmondom


Hitetlenek vagyunk..bukott emberiség szöges
keresztjén pihentettük Jézust
-de hogy "pihent"? Nem!! Viselte, mi másnak szar.
Koszorúján tövis, teste sebes
feje fölött a holló jóllakottan szállott.
 
Közben a fájások estébe értek,
s a "seholsincs alázat" pihenni ment,
bár a bűnös kéz, lábát már nem merte törni,
óvatosan vették le, mikor kilehelte létét,
s nem volt mit tenni, sírba vele -tették-.
Választás nem volt nyughelyére, húsvét lengte
kopott-koszos népek önimádó vágyát,
a pincék bort ittak, a nép ágált,
s Sátán kertje ontott kéjt, dobolt a győztem.
 
Majd három nap.
Eddig tartott...győzött a szeretet.
Igazolva az Istent, ki levetkőzte
lényét meghalt, de erőt nyert, és azóta is,
folytonosan, folyamatosan mindent bír. Mert Szeret.


(2013. április 8.)

Torpilla3181•  2013. április 8. 11:56

Egy gladiátor pillanata

Egy gladiátor pillanata
(when the law is transcribed)





Kiáll középre, feni a kardját, izzad izmos karja,
háta mögött rácsok, emberi jaj, sikoly karma,
 
mindeközben por alatta, a nézőtér meg telt ház,
ujjak mozdulnak, két erő nyersre, egy másik jelzi:start.
összecsapódik a düh, túlélés sejlik csak benne,
legyőzni, akit elé hajtottak, oly rab igából, mint hol ő van,
a napsugár is remeg, világos van, mégis beborul,
vibrál minden apró cél, és nyomot hagy, mert nagyon is tudja
mi a sorsa: harc, mi a holnapot, az életet hozza.
Valakinek lefelé, valakinek felfelé dönt a "kézleng"
szabályváltoztatás hallatszik, mint nem érthető jel,
mert akinek ütni kell, másra nem figyelhet, nemde?
Bírótest látszik -síp nélkül- s egy göngyölt papír csörög,
kézben felhívás szorong de a harmadik betolakodó
nem ijed meg, hogy az ütközet közé teszi bőrét,
csak olvas, mikrofon sehol sem kiált hangosan,
ezért ordítva, torkából mindent beleadva szólja körbe
"mától új" szabályt, hogy csak az győzhet, ki szeret,
ki feláldozza akaratát, csókot ad másikra, ha belé vág.
 
Feladat ugyanaz: a túlélés, de a törvény már az ego..senki más.
Kíváncsi vagyok..most mi lesz..ki, hogy, és hova lát..

(2013. április 8.)