Pilla-versek

Változó színed
megtévesztett szívemben;

de már ismerlek. 

2013. április aztsetudomhányadikavanma:)))

Igaz
(Neked)


amit éjszaka lángjánál vallottam neked:
érezlek és tiéd az egész életem
hogy én soha sem játszottam önző bohócot
hidd el, akit láttál, pontosan az vagyok
 
elmondtam, hajnalom veled gyöngy, perceinkben
keresem célom, igaz értékeimet
hogy a szerelem nálam nem játék, csak igaz
s őszintén hittem, mind-szavad, hogy benned is
 
amit adtam neked -hevesded láng-éjjeken-
s szívből tettem, mert veled nem féltem, nem, mert
nem éreztem játéknak -kéjes-szavainkat-
de még most is: nagyon fáj néma közönyöd


(2013. április 14.)

Nem kérdezte senki
 

De elmondom, a tavasz bennem most nem rügyezik
virágok sem illatosítják sivár életem.
reggelembe a nap csak unalommal érkezik
napom szele sem csapkod "folytassam-érzést" bennem
 
ködös szemmel, meg remegő kézzel írok
ráncosabb az Én mindig mosolygó arcom
alvásom nehéz, rémálmoktól ordító
fáradtság-ólomsúllya terheli napom
 
tegnapom lángjai messze égetnek most tőlem
heves vérem lassan járkál kamrámig -de hagyom-
minden falatom, amit magamnak kotyvasztok: Nem
savas az érzésem, s fullaszt egy csalódás nagyon
 
kényszerből gondolok értelmet magamnak
elhatározott halálvágyam árnyában
ellököm, mit család ad akaratomnak
mert könnyel vágyok a pokol kapujába.

(2013. április 14.)

Altató(m)


Ismét egy éj, ismét egy nap, záróra
ködtincsek tesznek frizurát homlokra
a szem alatt élet-smink rajzol árkot
s az ágyban takaró kerül e csúf bajokra
 
-magamra húzva- nem akarom látni
mily torzzá tettem magamat én játszi
dehogy vágyok már semmit -fáradt vagyok-
talán ma sikerül végleg semmivé válni.


(2013. április 14.)

Csendélet napjaid-

értelmed

anya vagy, és csak teszed a dolgod
a monoton napok, meg csak mennek..
erősen érzed -fakadni készen-
de vársz, feláldozod írna-kezed

közben kiálmodod minden vágyad
s ócskaságok zajai éltetnek
szín-lelked hiába raboskodik
ha zárkába magadat Te tetted

mert így boldog a -hiába nehéz-
vörösed, színed, otthonod, tered
ahol vársz, ahol csinálod, szívvel
és nevelt magjaid mind jók lesznek

nyugodtod érzi termésük tiszta
mert csak tőled fakadtak értelmet
s benned táplálnak ''büszke vagyok''-ot
mert ez a Sorsod, ez az Életed

(2013. április 13.)

Válasz, Pál Kata, Csendélet napjaim c. versére

http://www.poet.hu/vers/112365