Pilla-versek

Valóságom lehet(sz)

Mondd már meg nekem Holnap, mi lesz?
Létezik-e valóság, ami szebb
a titokzatos nézésű szemnél,
vagy a kéjtől izzadó szexnél?

Felelj, mielőtt átgondolod!
Ugye neked is "nem" -a válaszod-?
Dehogy keresek hideg lángokat,
ha gyönyör érheti vágyamat!

Mert mindig oly jó érzés nekem,
ha képzel szívem, és másért verdes,
-s nem csak magányom ír neki álmot-.
Szerelem, jöjj -csak terád várok-!

2013. április 17.

A hatások árnyékában


A rímeket kiálmodni nehéz,
szívből kell, hogy világra szülessenek,
s ott olvasó-szemre könnyet tegyenek,
majd tovább éljenek, mint egy emlék.

Szavakat írni sem könnyű -lehet-,
mert közöny érheti a jelen-költőt,
sors-kezek lökdösik az ihlet bölcsőt,
tőlük növekszik minden érzelem.
 
Nem egyszerű ez, mégis azt mondom,
azt csinálom, ami talán a Sorsom:
magamba szívom a hatásokat;

s mikor feszít, meg kikívánkozik,
minden, ami az elmém mélyén fekszik:
tollamat papírra teszem..tessék.


2012. április 17.

Alvásra készen

látom
sötéten pihen most el ez új tavasz
s pizsamát húztak a fák -bimbóikra-
éj-zene dalol jó éjt-et álmokra
csodával ébred képe szemhéjamra
közben
virgoncon nevetgél a hold szürkéje
s csillagok ugrálnak díszes fényekben
háztetőkre nyugszik a füst -melegen-
holnap emlék lesz jégverő ereje
aztán
felébred a reggelperc pihent szele
s elsöpri a harmat köves-cseppjeit
kezével szórva világok magjait
hogy hajtások érkezzenek meg vele
tudom.

2012. április 17.

Intelem, vagy kérés

(vagy vágy?)

emlékezz mindig honnan kezdted
nézz vissza bátran
de légy boldog kérlek
én is erre vágyok..várnak már..engedj

2013. április 16.

Képzelt mondatok

(a Holokauszt árnyékában) 

Fel, fel, mozgás
-anya, nem kapok levegőt-
Le, gyerünk kutyák
-anya, most hová megyünk-

Sorba, te ott, szélre
-anya, mit akar a bácsi-
Halgass, mit nézel
-anya, miért kell oda menni-

Állj a többihez, gyorsan
-anya, nagyon félek-
Mindenki, csendben maradni
-anya, mi ez a hideg-

Ez lement, vigyétek őket
-élt egy piciny gyermek-
Hozzátok a következőket
-így ment, egyszer vége lett-

Holokauszt, emlékezünk
-Istenem, borzalom-
Emberként elítélünk
-Hogy történhetett? Hogy?- 

2013. április 16.