Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tőled él...
Torpilla3181• 2014. január 15. 17:54
Képzelet voltál
majd fájdalmas fájás,
egy apró de erős Én-sóhaj.
Magamból tápláltalak volna
érni hagyva, boldogan.
Most is képzelet vagy.
Emléket lelkembe festő,
s folyton karomban érzem
irgalmad, bőröd melegét.
Hiába,
tőled él-kecses anyaságom,
te rajzoltad erőddel ívét
örökké fényesre.
Temethet jelen-föld,
de én dehogy engedlek,
gyengéden tartalak...
csitt gyermekem,
pihenj csak; szeretlek.
(2013. október 4.)
Bogdan Szot, egy képe nyomán...
Aurora_Mortalis2014. január 17. 07:08
Pilla, ez (is) GYÖNYÖRŰ!!!
Doli-Erzsi2014. január 16. 13:25
Szomorúan szép vers!
Ölelésem
beam2014. január 16. 04:28
Nagyon szép....Ölelésem!
dobosigyorgy2014. január 15. 22:53
Nagyon csodálatos alkotás.
Ölelésem:-Gyuriapu
Molnar-Jolan2014. január 15. 21:14
"Hiába,
tőled él-kecses anyaságom,
te rajzoltad erőddel ívét
örökké fényesre."
Szép, szomorú. :( Puszi.
Törölt tag2014. január 15. 20:35
Törölt hozzászólás.
BakosErika2014. január 15. 19:22
Ez nagyon szép, Pillus.
Ölellek.
Törölt tag2014. január 15. 19:05
Törölt hozzászólás.
Torpilla31812014. január 15. 18:54
Kicsike Kinga. Köszönöm szépen...ölellek...
Kicsikinga2014. január 15. 18:45
Ez szívszorítóan szép, és meglehetősen nívós alkotás!