Nem hittem

Egy monoton-unt pillanatban történt,
hogy megláttalak, és tudtam Te vagy az
aki majd megcáfolod a most törvényt,
hogy nekem nem létezhet az "oltalmaz",
mert hosszú testes magányom perceit,
nem fogyaszthatja egy kapott érzelem,
s egyedüllétem fullasztó terheit
sem oldozhatja fel élő képzelet.
Most hangosan vidám fölöttünk a kék,
s bár a felhő néha ellopja fényét,
szerelmünk mosolya árnyékának ék,
olyan ami töri a sötét kényét.
    Majdnem feladtam. Nem hittem bevallom,
    hogy egyszer majd a mámorodban alszom.


(2014. március 9. P.SM)