Lelki-gyöngy

(egy (volt)gyermek szavaival)


Sokszor mondta anyám: lányom,
életünk egy Föld-színpad,
rajta hívőt vonz vágyálom,
s aki tiszta... vért izzad.
Azt is mondta, sokszor látta
nézőterét békésnek,
akkor álma vígan járta
táncát benne - s élénken -.
Mert anyácskám érzékeny volt
Istenünktől várt kedves szót,
és ha kapott köszönte;
ettől lett lelkem gyöngye...

Drága anyám, halld most lányod:
színész sorsom fáj nekem,
bohóc könnyel tapsra vágyom,
kérlek, mutasd hol lelem.
Úgy röstellem... szégyen éget,
nincs tudásom csak kétségem,
sajnálom hogy lázadtam...
Édesanyám, megbántam.

(2014. január 23.)