Pilla-versek

Vers
Torpilla3181•  2013. április 16. 23:46

Intelem, vagy kérés

Intelem, vagy kérés

(vagy vágy?)


emlékezz mindig honnan kezdted
nézz vissza bátran
de légy boldog kérlek
én is erre vágyok..várnak már..engedj


2013. április 16.

Torpilla3181•  2013. április 16. 23:08

Képzelt mondatok (Holokauszt)

Képzelt mondatok

(a Holokauszt árnyékában) 


Fel, fel, mozgás
-anya, nem kapok levegőt-
Le, gyerünk kutyák
-anya, most hová megyünk-


Sorba, te ott, szélre
-anya, mit akar a bácsi-
Halgass, mit nézel
-anya, miért kell oda menni-


Állj a többihez, gyorsan
-anya, nagyon félek-
Mindenki, csendben maradni
-anya, mi ez a hideg-


Ez lement, vigyétek őket
-élt egy piciny gyermek-
Hozzátok a következőket
-így ment, egyszer vége lett-

 


Holokauszt, emlékezünk
-Istenem, borzalom-
Emberként elítélünk
-Hogy történhetett? Hogy?- 



2013. április 16.

 



Torpilla3181•  2013. április 16. 22:10

Csak egy haiq

Változó színed
megtévesztett szívemben;

de már ismerlek. 





2013. április aztsetudomhányadikavanma:)))

Torpilla3181•  2013. április 14. 13:22

Igaz (Neked)

Igaz
(Neked)


amit éjszaka lángjánál vallottam neked:
érezlek és tiéd az egész életem
hogy én soha sem játszottam önző bohócot
hidd el, akit láttál, pontosan az vagyok
 
elmondtam, hajnalom veled gyöngy, perceinkben
keresem célom, igaz értékeimet
hogy a szerelem nálam nem játék, csak igaz
s őszintén hittem, mind-szavad, hogy benned is
 
amit adtam neked -hevesded láng-éjjeken-
s szívből tettem, mert veled nem féltem, nem, mert
nem éreztem játéknak -kéjes-szavainkat-
de még most is: nagyon fáj néma közönyöd


(2013. április 14.)

Torpilla3181•  2013. április 14. 12:48

Nem kérdezte senki

Nem kérdezte senki
 

De elmondom, a tavasz bennem most nem rügyezik
virágok sem illatosítják sivár életem.
reggelembe a nap csak unalommal érkezik
napom szele sem csapkod "folytassam-érzést" bennem
 
ködös szemmel, meg remegő kézzel írok
ráncosabb az Én mindig mosolygó arcom
alvásom nehéz, rémálmoktól ordító
fáradtság-ólomsúllya terheli napom
 
tegnapom lángjai messze égetnek most tőlem
heves vérem lassan járkál kamrámig -de hagyom-
minden falatom, amit magamnak kotyvasztok: Nem
savas az érzésem, s fullaszt egy csalódás nagyon
 
kényszerből gondolok értelmet magamnak
elhatározott halálvágyam árnyában
ellököm, mit család ad akaratomnak
mert könnyel vágyok a pokol kapujába.

(2013. április 14.)