Pilla-versek
VersMert Gyermekem
Mert Gyermekem...
Mióta először vett levegőtállandó az én oxigénem is,s mozog fáradhatatlanul kezem,mert máshogy nem lehet,hiszen van kiért tennem,hiába, hogy sokszorsötét nappal is az ég,s viharok csúfítják el, mi kékje,ha van, ki tisztán, esendőn isképes kivilágosítani az, mert színt jelent fénye.Csodálom, imádom őt, mióta első szava "anyát" mondott,s előbb bizonytalan, majdbiztos léptekkel felém jött,"és gazdag vagyok, mérhetetlenül",mindegy ki, s mit ígér(t),már van bizonyságom,hogy hozzám teremtették,hisz' dolgom formáját, kedvét, fényét őrizni,hogy azokat le ne törjék, meg ne sértsék.
Az Úr rendelkezett.Mosolygó-ösztöntőlvezérelten teljesítem,és szívvel fogadom, hogytartom, ölelem, és nem csak,ha apró szája kérlel, hanem mert így akarom, mert fontos,minden más csak másodlagos.Altatóm, hajnali gondolatommiatta szól: Csináld, tedd,hittel, holnap is, és mindig,egyedül érte,s míg a lehetőség adott.
(2015. február 21.)©PillaAsszociáció Gemma Moretti Őrizlek c. versének idézett soraira.
PaulaSTizzisnek alias Pólaeszmimnek!! :)))
Majdnem lekéstem, de nem!
PaulaEszmiÉletem!Komolyra hiába próbálom,nem viszi tollam kezem,mert minket nem a könny,vagy a filozófiákkal-percekjellemeznek, hanem a hahotásmókás kedvek!
Mint most, nos, lám, így Zsuzsanapkor,hogy nyakban zsibbaszt a vackor,eszembe jut egy egyéves-emlék,hogy Te, meg én, meg egy derékhattyú dobtuk fel Fehérvár telét.És nem ittunk, komolyan,semmi alkoholt, és előtte sírtunk iskicsit, mert egy kiállításra mentünk,s nem kéz-kézben,én vonattal, te - késve - kocsival...emlékszel?S miután orrunkat kártalanítottukjó nagy adag zsepivel,eljártuk a táncunk:én a hattyut űltem volna meg,te meg be kell valljam, csak velem, s bátor látványommal,ahogy becserkészem áldozatom,s kínálom hot jeges fűvel.
Nah és a röhögőgörcs.Mélyen él bennem.Néha felriadok éjjel,és homlokomra csapok,Te Jó Isten, hát miket éltünk már meg mi Ketten?!De nem?
Noskettő, mert az egy mármegvolt fentebb, ha már ígykifejtettem trillás tetteink,engedd meg, hogy elmondjam,mit kívánnék neked itt,ebben a ramatykuszaversben:ZsuzsámPólaEszmim!A Jój Isten éltessen szentem!Értetted? Vetted?! Eszt e! Esztet! Fentebb- Brrr... Szóismétlek!!! - Mindet!Puszi, meg ölelés, meg minden!Szeretlekte Szeretettel(Jaj, elfogyott a rímem)!
(2015. február 18.)©Pilla
Szalay Zsuzska barimnak!!! Kiss, meg minden!!! :))) Boldogságos névnapot csajem!!! :)))
Hiányoztok
Hiányoztok
Szalonna... sütve, nyersen is imádom.Emlékszem, telente mamám hányszor adott, s mellé friss finom házit:paradicsomot, de vörös húsút.Azt sem felejtem, mennyi megvetéskaptam ezért; sokan voltak azosztályban, kik nem szetették- még, ha akadt olyan is, ki mellém ült éhes szemekkel, én pedig a padon, a kis fehér szalvéttát tépve feleztem vele -,Tamás sem, reménytelen volt,hogy első csókomat, majd vele...talán ez határozta meg jövőbeniszemléletem: társam csak az lehet,kivel enni semmit sem szégyen.
Néha kincsemnek is adok,mert hozzá mindig kapoka szomszédtól kerti-pirost.Oh, ez a csepp lány, ahogy mondja:"Anyucikám, nagyon nyámi". elégedetté tesz, s mikora puhánfriss kenyér-katonákmegmaradt morzsáit csodálom.Boldog vagyok, mert jóllakott;majd, mikor elcsendesül mindensiratom meg mamim, a kerttájit, és a mozdulatot, majd a hangot,amivel rekedten hívott:"Ülj le, gyorsan, egyél angyalom"elémtéve, mit papa hajnalbanegy kupica töltéssel a "kucuból"kidolgozott, mellé pedig, mit ő,kamrátólkerítésig, degörbe háttal is learatott.
Büszkén gondolok rájuk.Lenne még mesélni valóm arról,hogy mit kaptam, és hogy,milyen volt gyerekkorom- dinnyeszeletevésverseny tesókkal,barackszedés kilóbérért, majdvásáron fiára elköltve, vagy acsaknekemsütött ballagási torta,vagy az első korty rozé,de a papafajta, tizennyolcra -...
Mindig azt tervezem, hogy követem őket, hogy az élelem, s minden szó,miket lánykámnak, és másnak adoktápláljon, és emlék legyen, de bármekkora szégyen,számomra elérhetetlen- engem az egóm hajlít hátban csak,s kupicám is más okból iszom -az, mit e két öreg tudott:magjából, és óljából azért áldozott,hogy legyen mit szétosztani köztünk,apró szájak közt, és nem csak, hakívántuk, vagy akartuk.
Mamikám, Papikám, látjátok?Megértettem, de restellve vallom be:bármikor próbáltam csinálni,nem ment, azt hittem belehalok.El tudjátok fogadni mentségként, hogy mélyen őrzök, és mesélekmindent tőletek, s hogy köszönöm,hogy úgy lehettem nagyobb,hogy kérnem sem kellett, és kaptam. Nekem nehézséget okoz,ami nektek könnyű volt.Most miért nevettek? Nem látjátok mint pirongok?Jaj, annyira sokszor gondolok rátok.Hiányoztok, Ti drága értem-angyalok.
(2015. február 18.)©Pilla
Vég-állomás
Nem érdemes bánni, hogy
tőlünk független átjárónk,
balra élet, jobbra halál közt;
mint azt sem, hogy alattunk
mozog a lét, Isten-osztott
egyik székén pedig én,
másikon más érez,
miközben tudni vár,
mi lesz mindenen túl,
talán majd furcsa táblák
jelzik rikítón: Vég-állomás.
Nem érdemes bánni,
hogy lélegzet, és tett
kap értelmet, inkább
remélni kell a csatlakozást,
s hogy fel is szállhatunk rá,
s hogy nem le,
hanem magasra visz,
s hogy majd nem fáj.
Nem kell bánni, mikor
a türelmetlen-perc szól ránk:
indulj, menj, Te sánta,
reményvesztett álmodó.
Nem kell semmit bánni,
vagy várni. Felesleges.
Egyszer elfogy az út.
Elfogy előttünk. Biztos.
(2015. február 12.)
©Pilla
Neked-csokrom (Bakos Erikának)
Neked-csokrom
Most, hogy elillant
minden vánszorgó álmom,
nem tudom nem látni,
hogy mintha tavaszként
éledne a reggeli forgatag,
mert nyugati szokás
- Bálint nap -
mozgósít rohanó vágyakat...
nekem van időm,
nyugodt vagyok,
mert az én kétlábú
óriásom nem velük fut,
már tegnap beszerezte nekem
kézzel fogható háláját.
De vajon lehet-e kedvesebb
tőle, majd mosollyal érkezőnél,
s van-e fontosabb féltő
szerelménél?
Nem, nincs, de van valaki,
akit nem tudok elfelejteni,
mert él valaki nekem,
és nevét tisztelet-hangosan
hirdetem: Erikám,
a Jó Isten Éltessen!
Hozzád szólok: látod?
Nézd, megint kikeletet
hozott születésnapod.
Ugye te is érezted,
mikor első nézéssel
napsugaras hajnalod
ablakodból fürkészted.
Most pedig,
hogy összefoglalt legyen
számokkal jelzett megélted,
szócsokrot hoztam,
fogadd el tőlem, kérlek:
szőttem sárgából, hogy kedved
fényben melegedjen,
narancsból, hogy szemed
frissen csillogjon,
vörösből, hogy vérednek
erőt adjon, s mind köré
zöldet tettem, és sok
színes szalagot,
hogy együtt fejezzék ki
mennyire szeretlek,
s mert így érdemled;
adja át a látványa lélekhangom,
kívánságom, hogy ezen
- és nem csak - a szerelmeseké
napon, is tudd, mit akarok:
legyen egészséged,
örömöd, boldogságod...
s hogy köszöntve köszönöm
Istennek féltő barátságod!
De még folytatom:
kísérje ma perceid madárdal,
víg pillanat, hurrázás,
ölelés, megfáradt karodon,
és puszi, ha fájsz is szeret,
és sorsokat tisztel arcodon.
Ezt hoztam neked.
Mind miattad sodort, s ha
majd e nap végén elfáradsz,
mert sokan érkeznek utánam
hasonlók, vess rá egy pillantást,
mert este is ott lesz,
ahova teszed most.
Örökre csomagolt,
minden nap láthatod.
(2015. február 14.)
©Pilla
Erikám, Boldog Születésnapot! Nagyon szeretlek!!!