Pilla-versek

jóhogy várok ne viccelj
de a lámurral ne spórólj
mert elkaplak és véged
követellek majd széttéplek!

szét ám! szét..teljesen..

dehogy győzködlek
legyintni sem fogok
csak könyebb lenne
ha adnál támpontot
a folytatásra
a módjára
mert érdekelnél
ezt te is jól tudod

de én nő vagyok
szeretem ha dícsérnek
és ha nem fordulnak meg
az Isten adta szerepek
tudod, Te férfi
én meg nem

Jó hogy vagy
hidd csak el
jó hogy vagy..nekem

mit írhatnék
mit írhatnék még
amint közelednék
ellöksz, rögtön
mert valamiért félsz
valamitől tartasz
mintha magadad győznéd
arról, hogy alkalmatlan vagy

pedig szerintem nem
pedig szerintem nem vagy az

ha láthatnálak
nem lennék cafka
figyelnélek
keresném szemedben
hogy
"boldog vagy ma".
Terelném elméd
ölembe fektetném
nyugtatnám
és megpihenhetnél

aztán ha te is adnál
számomra meghittet
gyengédet, érzelmet

úgy érzem engedném
de nem tudom.
de. de. szerintem..

Neked 

Megmutatnám, ízből neked, milyen csókom.
Olyan, mint a citrom, csíp, szívtájék(od)on.
S ajkam, mi sokszor mámor-kéjre szomjazik,
puha, mint egy huncutszín-láng. Sosem alszik.

Az én ízem - nem is csípne, csak - szeretne,
és mindkét kamrádban, örömöt szerezve.
De engedd meg - mert vágyad lelkedben éget -
hadd enyhítsem óhajod. Akarod? Kérlek..

Nem várhatod el, hogy ne várjam azt, szeress..
hogy hangodat ne vágyjam. Jaj, ne légy gyerek.
Mitől félsz! Tényleg tőlem? Mivel oldhatnám?
Ha tudnád, el is hinnéd, lelkemet adnám...

Igen, magányod ölel..én is ezt látom.
És azt, egyedül nem érhetek virágot.
Ölelésed jól esik, amíg akarod.
De azt hiszem, másmily', és érző óhajom.

(2013. június 1.)