Darabokra törhet

Nem jól  tetted hogy 

Magadat megedzetted

Te buta szív

Inkább maradtál volna

Punnyadt puhány

Lassan verő tehetetlen

Nem ily lángoló

Feltámadásért ütve üző

Tavaszváró

Nem ömlene most a könnyed

Sebek nem marnák a lelked

Te buta szív

Darázs a sors

Fulánkját szúrja

Türelem

Hivom az irtót

Kegyelem

Mint törökbasa

Bugyija

Benne darázshad

Szúr

Fulánkját ereszti

Basába

Engem is szúr

De nem a sárga csikos

 Más

 És nem  ordítok

Nekem

Nem szabad

Ott van a szívem

A helyén

Talán van még

Remény 

A darazsak jól laknak

Egyszer

Befuródott ugyan a 

Fulánk nahát

Borogatom a csipés

Helyét

Na lám 

Egy megjàtszott puszi sincs màr pedig az

 Szilveszterkor a jókivànsàghoz jàr 

Feldarabollak  felkaszabollak

Rohadjon ki a véred

Süvít az orgànum fülembe

Fél méteről a közelembe

Miért sirsz 

Ja szakad a szíved folyton sebes 

Remélem az új évben behegged

Ha majd böröd gyengéden

Finoman érinti egy szàj

Na nézd a vénasszony mit is kivàn

hahaha

Ha sötét is lesz minden alkalom

Mosolygós derű làtszódjon arcokon

Hogy miért

Mert az élet igy is szép és kész

Màszik rajtam csipked a töprengés

Tàtongó mély bú harapni akar

Sötét éjszakàba nincs beletörödés

Szívekben ébrednek  szeretett halottak

Fénylő gyertyàvà vàlnak a fehér fogak

Spanyol viasz levelemen 

felbontom

Boritékban régi képem

Ott làtom

Emlék a falusi nyàr

Poros útra tűz a napsugàr

 Templom mögött keskeny utca

Alacsony kerítés apró hàz

Oda se jutok el màr

Ja mert a föld  forgott és forog

 Rövidültek és rövidülnek  a napok

Most is mint mindig múltban jelenben

 Jövőben

Szàmoljuk a napokat  óràkat éveket

Nehéz ezt megérteni

Einstein a megmondhatója 

 Idő  tér eltolàsával megoldódhatna

S akkor ha a múltba elmehetnék 

Allig élnék csak 12 évet s nem ily vénen

Élném évem de a föld sokat forgott és

Mindig forog

Nem lehetek  csak egy helyen 

A jelenben itt és most

Àm a  a töpregés szabad nincs

 Tér idő dimenzióba

Küldőm ide küldőm oda  nem szàmít

Akkor miért is fàj a szív