Darabokra törhet
Katonàk
Ezt a bejegyzést egy tagunk töltötte fel a blogjába. A bejegyzés nem minősül hivatalos tájékoztatásnak, a benne szereplő esetleges állítások a képzelet szülöttei, és semmi esetre sem tekinthetőek objektív hírnek vagy tanácsadásnak. A koronavírussal kapcsolatban a koronavirus.gov.hu címen elérhető hivatalos oldalon lehet tájékozódni.
Felfegyverkeztem katonàkkal
Éjjel nappal folyik a csata
Szívem hevesen ver hozzà
Immun katonàk hada
Előre rajta
Ellenség vírusok tàmadnak
Pontos nevük nàtha
Védjétek meg szegény asszonyt
Mert úgy szeretne
Meggyógyulni
Normál életet élni
Jó mondtàk egy hetes lesz a csata
Győzni fogunk igérte egy Wagner pofa
Hideg szürkét küld az ég
A nap màsfele költözött
Reggelente màr fàzunk
Óh csak a nàtha hagyna el
Jézus szíve
Fájdalmas àtadni énem
Majd bele szakad a szívem
Legyen az isten vagy bàrki
Én akkor is magam akarom
Ha sutàn is életem élni
Jézus szíve csak jót akar
Isten lévén tévedhetetlen
Megvàltja szíveket a rossztól
Mondjàk
Miért nem akarom én tehetetlen
Kis emberi lény bizonytalan
Az ő szívét örömmel elfogadni
miért nem adom àt csökönyös
Buta szívem megvàltàsra neki
Hevesen dobog szívem
Mikor rabolja Isten
Akaratom elveszítem jajj
Testemen mint buldozer
Gördül lehet nem véletlenül
Harag
Kilencven a századikon
Hogy nem lesz már nekem jó napom
Megtudtam mit nem akartam hajaj
Szívem a gyomromban caklat
Mert most màr mindennek vége
Nehezen temetem szegény reményem
Hat esztendő hiàbavalósàg tudomànyàt
Böröndbe tenni oly nehéz fàjdalmas
Igazsàgtalansàg miatt megszakadt
Mert folytatni nem lehet nem szabad
Gonoszsàg kedvesen mosolyogva győz
Na l ám igy kell nem becsületesen
Kijàtszhatod a pecsétet nincs Isten
Nincs isten
Hordjon minden gonosz fél làbàn fél cipöt
Maradék làbuknàl fogva akasszàk fel őket
A kőrútra
Ujjongó tömegek szemének làttàra
Bànat
Legmélyebb bànatban
A szív màr nem is fàj
Olyan semmilyen puhàny
Legmélyebb bànatban
Semmit nem érzel
Csak tehetetlenséget
Nézésed és a kérdésed
Lekopott életlen tompa
Van de nincs màr jàtéka
Élsz még hisz lélegzel
Ez a papírforma de fura
Hisz nincs cél nincs képzelet
Vonuló időből bambàn
Néz kifele nem törödöm fejed
Óh Istenem merre léphetszMinden színtelen jellegtelen
Aztán ha múlik a döbbenet
Újból ver majd szomorú szíved
Nevetve szeretted megöleled
Gyere haza kis unokám
Nagyon vàr a te nagymamàd
Làtod màr sírok nekem ez a jó
Biztos te is ràm gondolsz
Ott a sötét vàróban étlen szomjan
Vàrod a mentőt óràk hosszan
Vàgytemető
Vàrtam hogy elhagyjon végre a vágyam
Sóhajok szívemben könnyekre talàltak
És most végre sírok temetem vágyam
Ne legyen pusztuljon minden akarat
Még még még jó pàr év sírjak csak sírjak
Ha elàraszt könnypatak elsodor mindent az
Mindig várjam a megváltó könnyzuhatagót
Sírni akarok sírni sírni vàgyam eltemetni