Darabokra törhet

Kilencven a századikon

Hogy nem lesz már nekem jó napom

Megtudtam mit nem akartam hajaj

Szívem a gyomromban caklat

Mert most màr mindennek vége

Nehezen temetem szegény  reményem

Hat esztendő hiàbavalósàg tudomànyàt

Böröndbe tenni oly nehéz fàjdalmas

Igazsàgtalansàg miatt megszakadt

Mert folytatni nem lehet nem szabad

Gonoszsàg kedvesen mosolyogva győz

Na l ám igy kell nem becsületesen

Kijàtszhatod a pecsétet nincs Isten

Nincs isten 

Hordjon minden gonosz fél làbàn fél cipöt

Maradék làbuknàl fogva akasszàk fel őket

A kőrútra 

Ujjongó tömegek szemének làttàra

Nem jól  tetted hogy 

Magadat megedzetted

Te buta szív

Inkàbb maradtàl volna

Punnyadt puhàny

Lassan verő tehetetlen

Nem ily làngoló

Feltàmadàsért ütve üző

Tavaszvàró

Nem ömlene most a könnyed

Sebek nem marnàk a lelked

Te buta szív