Vojtkó Pál: Akáczfasornak / Das Laub von Akazienal

 

Akáczfasornak...

***

Akáczfasornak dús a lombja,

A kandi hold hiába bontja —

Nem láthat át.

Levél susog s a susogásba

Elvész a csóknak csattanása —

Nos, csókra hát!

***

Szeretni kell itt, csak szeretni,

Minden percznek virágát venni;

Ki nem szeret,

Ne jöjjön az e bűvös tájra,

Ámor nem tűr meg csarnokába

Eretneket.

***

Vojtkó Pál 1867 -1909

***

***

Das Laub von Akazienallee

***

Durch das Laub von Akazienallee,

der dreiste Mond umsonst ist so Zeh -

es komm nicht durch.

Das Blatt flüstert und im Flüsterton

des Küssens Schmatz ist so monoton -

nun, küss mich Lurch!

***

Hier musst du lieben, nur noch lieben

von jedem Mädchen, Kuss zu kriegen;

wem das lästern

soll nicht in die magische Landschaft,

weil hier der Amor sofort bestraft,

jeden Ketzer.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni