Versek a gyerekkoromról 91 Az én magyar napom II.

 

Versek a gyerekkoromról 91

Az én magyar napom II.

 

A múlt heti szombati magyar napomon

szerettem volna újra magyarosan enni,

de nem volt már semmi itthon az asztalon

elkellet hát mennem, valamit enni venni.

 

Egy csomag tojás, két szép szelet szalonna

este nekem, az lesz a mesebeli vacsora,

sült szalonnát, azt már régen ettem volna

két tükör tojás, és egy borral telt csutora.

 

Fizetni sietek, sorba állok némán

mennék, mert hív a tervezett szombati kaja,

de előttem egy anyóka, csak áll ott bénán

némán néz, talán pénzzel van valami baja.

 

Egy csomag tojást vett, két kicsi kolbásszal

kezében egy kopott Tíz frankosat tartott,

nem hitt a szemének, nem hitt a kasszának

mert a kassza: Tíz Frank és Husz Rappent mutatott.

 

Kasszás hölgynek a barátságos mosolya

anyóka ijedségére semmit sem hatott,

szemei rebegtek, a szíve az háborgott

míg kezével lázasan, zsebében kutatott.

 

„Több pénzem nincs nekem, „ – szemlesütve mondta,

„Akkor az egyik kolbászt, tessék vissza tenni!”

„Férjem éhes, egész nap a kertben ásott,

ha kolbászt vissza teszem, mit adjak neki enni?”

 

„Nénikém, -- mondja, önnek mi kellene még?

Ez az Úriember itt, nem várhat holnapig!”

„De az várni fog,” – mondtam, „ ideje, van neki elég,

 ha segíteni tud, vár ő az az örökké valóságik is!”

 

„Tojást, a kolbászt, és még egy jó üveg bort

vegye a szalonnával, mindet egy számlára,

fizetem azt is mit anyóka vásárolt,

a pénz anyó, tegye el, a holnapi kajára.

 

Fogyasszák egészséggel, fáradt párjával,

ha az ember nem éhes, boldogabban élhet,

ha a borból megisznak, egy-két  pohárral,

mindjárt édesebb lesz, ez a bolondos élet!”

 

Nem maradt több pénzem, hogy nekem is vegyek valamit enni

haza kellett mennem, mert nekem is kellet valamit enni venni,

mire vissza értem a bolt már becsukott, be sem tudtam menni:

Második fityóka pálinkát otthon, nekem éhesen kellet lenyelni.

 

Mucsi Antal-Tóni                                                 2009 Május 18