Vass Béla A tó / Der See

 

A tó

***

A tó,

A csöndes bérci tó!

Körötte órjás fenyvesek,

Megjárhatatlan rengeteg;

S égszíníű tiszta tűkre,

Ha a nap reája tűz le:

Tündéri szép világot tár elé!

***

A tó,

Sugaras  bérci tó;

A mélye kristályos, csodás:

Egy más világ, egy látomás,

Azúros égi álom,

Ahol a napsugáron  -

Dalos, bűbájos szellők lejtenek.

***

A tó,

Szeszélyes bérci tó:

Egyszer megreszket hirtelen,

S az álmodozó vizeken

Földríngató vész szárnyal,

S felém a bősz hullámmal

A földöntúliak hatalma zúg.

***

E tó:

A szíved, édesem!

És gyilkos örvények felett

A kék ködökbe elveszett

Révpart után sóvárgok;

S reá sohsem találok,

Bolyongva a morajló vizeken

***

Vass Béla: 1872 -1934

***

***

Der See

***

Der See,

Der ruhige Berg-See!

Mit dem riesigen Nadelwald

ein unpassierbarer Urwald;

azurblaue Spiegellicht,

wenn die Sonne ganz hell schient:

Ist eine wunderschöne Märchenwelt!

***

Der See,

der strahlende Berg-See;

seine Tiefe ist kristallklar,

und der Ansicht ist wunderbar:

azurblaues Himmelstraum,

ein sonniger Lebensraum –

'd liedhafte Brisen wehen.

***

Der See,

der launische Berg-See:

plötzlich will er sich verändern,

‘d auf den träumenden Gewässern

weltbewegendes Unglück legt,

'd, gegen mich eine Welle fegt,

und die Macht der Außerirdischen brüllt.

***

Dieser

See ist dein Herz, mein Schatz!

Und über den Killerwirbel

verloren im blauen Nebel,

hab’ Sehnsucht nach dem Hafen;

und ich kann nicht heimfahren,

an den tosenden Gewässern fahrend.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni