Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szendrey Júlia: Kezd már tombolni... / Beginnt zu
Toni11 2018. november 26. 09:34
Kezd már tombolni...
Kezd már tombolni az őszi vihar,
Meg-megczibálja a fák üstökét,
És szerteszórja a leveleket,
Miket pusztító keze leszakít.
Nyögdelve hajlong a fák dereka,
És reszket rajtok valamennyi ág,
Egy-egy sóhajtás, oly hosszú, nehéz,
Mint haldoklóé, vonul rajtok át.
Hisz haldokolnak, mert most hagyja el
Őket az élet, a tavasz jele:
A zöld levél, az árnyas lombozat,
Mit letép róluk az ősznek szele.
Fölöttem is már őszi ég borong,
S lelkem zilálja őszi fergeteg . . .
Letép-e róla minden örömet,
Miként a fáról a leveleket? — —
Írta: Szendrey Júlia (1860)
Beginnt zu toben…
Beginnt zu toben der herbstliche Sturm,
zausend rupft er die Wipfel der Bäume,
und streuend verteilt überall das Laub
mit böser Hand in zwischen die Zäune.
Stöhnend buckeln die dicken Baumstämme,
‘d alle seine Äste zittern ja mit,
einzelne Jauch Töne sind lang und schwer,
wie die Sterbende, die vorüberzieht.
Doch, sie sind am Sterben, weil das Leben,
und der Frühling am Verabschieden sind:
Das grüne Blatt und das schattige Laub
wird, runtergerissen, von herbstlichem Wind.
Über mich ziehen die herbstlichen Wolken,
die Brust leidet an herbstlichen Winden …
wird auch die Freude runtergerissen,
wie die Blätter dort von den Baum Wipfeln.
Fordította: Mucsi Anatal-Tóni
Toni112018. november 27. 08:49
Köszönöm Melinda, az olvasást és a hozzászólásodat is...üdv Tóni...
Toni112018. november 27. 08:48
Köszönöm KEVELIN,
az olvasást és a hozzászólásodat is...üdv Tóni...
Angyalka732018. november 27. 03:16
Gyönyörű a vers!
Üdv Melinda
kevelin2018. november 26. 10:46
Örültem ennek a versnek is köszönöm