Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szávai Gyula A szív / Das Herz.
Toni11 2024. március 5. 08:13 olvasva: 64
A szív.
Az eszedet, ha akarod,
A kinek tetszik, eladod,
Vagy bár akárhová teszed:
Mindegy — azt mondják legfölebb rá,
Hogy hova tetted az eszed.
A két karod, ha akarod,
Serény munkára zavarod,
Kenyérre váltod erejét,
Vagy hogyha tetszik, összefonhadd,
Megteheted, mert a tiéd.
De a szived a tied-e?
Hova te küldöd, siet-e?
A haragodra vájj' mit ád?
S tudod-e esti terveid közt,
Hogy mit hoz hajnal-álma rád?
Jön egy akárki idegen,
Színét se láttad sohasem,
S viszi a szíved, meg se kérd,
Hurczolja, gyötri, át nem adva
A magáét a tiedért
.
Tudom, nekem is van szivem,
Az is szakasztott csak ilyen.
Elvész az is minduntalan, —
És sírva-rlva, összetörve
Tér vissza a haszontalan!
Szávai Gyula: 1861 – 1935
Das Herz.
Dein Verstand, wenn du es so willst
wem es gefällt, dem verkaufst stillst
oder wo auch immer die steckst:
Spielt keine Rolle – wirst gefragt?
Wo hast dein Hirn so gut versteckt?
Deine Arme, wenn du es willst,
fleissig beide Arbeiten schickst,
zum Brot machen, hast die beschwört,
doch, wenn du es willst, nur gekreuzt,
du kannst es, weil es dir gehört.
Doch gehört dein Herz auch nur dir?
Wohin du schickst, folgt er noch dir?
Was bringt deine Wut im Raum?
weiss du Ihre Abendpläne,
und was bringt dir Ihr Morgentraum?
Wenn irgendeine Fremde kommt,
dir als einer Fremde vorkommt,
dein Herz nimmt mit, fragt nicht einmal,
schleppt und quält es, ohne Ende,
seins und auch deins wie ein Mahnmal.
Ich weiss, ich habe auch ein Herz,
es macht mir auch einfach so Schmerz
verloren geht wie ein Kunststück, –
weinend und ganz gebrochen als
Nutzlose kehrt zu mir zurück!
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
Angyalka732024. március 7. 23:51
Gyönyörű vers választás, gratulálok. Nagyon tetszik, örömmel olvastam.
Üdvözlettel Melinda