Soós Lajos: Tépett felhők / Zerrissene Wolken

Toni11•  2020. június 27. 06:39  •  olvasva: 161


Tépett felhők

***

Fecskemadár, vándorfecske kérlek,

Hogyha elszállsz, vidd a lelkem véled,

Messze tájon vadvirágos pázsit,

Kipihenni hej, csak oda vágyik.

***

Vadvirágos dombnak oldalában,

Áll egy néma sirhalom magában,

Nem őrzi más, csak egy árva gerle,

Fájó szívnek zokogó szerelme.

***

Fecskemadár ... de hiába kérlek.

Nem repülhet lelkem még se véled,

Oh mert rajta akkora a bánat,

El nem birná a le kicsi szárnyad.

***

Soós Lajos 1856 – 1902

***

***

Zerrissene Wolken

* **

Schwalbenvogel, Wanderschwalbe, bitte,

wenn wegfliegst, nimm die Seele in Mitte

Ferne Landschaft, Wiesen mit Wildblumen,

dort entspannen, endlich auszuruhen.

*** 

Auf dem Hang eines Wildblumenhügels

steht dort, ein verlassener Grabhügel,

bewacht nur von Waisen Turteltaube,

wahre Liebe, einer Gartenlaube.

***

Schwalbenvogel, umsonst ist das Bitten,

meine Seele kann doch nicht mitfliegen,

weil groß ist der Kummer, welches drauf liegt,

dieses Gewicht für deinen Flügel ist zu viel.

*** 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

DanyiDenesDezso2020. június 27. 14:27

Be szép! Köszönjük Nektek! Dénes

Angyalka732020. június 27. 09:49

Tetszik, szeretettel olvastam. Melinda