Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch

Kívánság

***

Ott egyem meg a harcmezőn az

Utolsó komisz kenyerem,

De ne legyen többé a hazám

Akkora, mint a tenyerem.

Ha elbukom hát volt értelme,

Védtem egy kócos szeretőt,

Lábhoz tett fegyverrel állok meg,

Hősen az Úristen előtt….

***

Bizonytalanok most az órák,

Titokba burkolt holnapok,

De gyűlölöm a satnya várást,

Indulni inkább kész vagyok

Puskám csövébe virágszálat

Fűz majd egy kis magyar leány,

És csillagokkal lüktet szíve

Utánam őszi éjszakán…..

*** 

Sértő Kálmán: 1910 – 1941

***

Wunsch

***

Ich soll in Prinzip auf dem Schlachtfeld

'd mein letztes Kommiss-Brot essen,

doch mein Land soll nie so gross werden,

das nur mit der Hand kann zudecken.

Wenn ich mal sterbe, hat es ein Sinn,

einen struppigen Schatz hab’ gelobt,

mit der Waffe zu Füßen stehe ich

so heldenmütig vor dem Herrn Gott …

***

Die Stunden sind jetzt so ungewiss,

Morgen in Heimlichkeit gehüllt,

doch ich hasse das verklangt Warten,

ich bin bereit zu gehen, gebrüllt!

Eine Blume im Lauf mein’s Gewehrs

steckt ein ungarisches Mädchen,

und Ihr Herz schlägt laut, mit den Sternen

nach mir in herbstlichen Nächten …

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni…