Prém József: Ismeretlennek / Zu einer Unbekannten

Ismeretlennek

***

Már láttalak és te is láttál egyszer;

Szivem hozzád többé nem idegen.

Tán nevem' is kiejté édes ajkad

S én elmerengtem már a tieden.

***

Ismerlek, bár nem láttam szemed színét,

Ismerlek, bár nem hallám egy szavad';

És sorsod, titkos vágyad, szenvedélyed

Nem egyszer háboríták álmimat.

***

Oh lehet a távolban igaz hívünk,

Bár nem érinté kezünk a kezét,

S ki lépést jár velünk az élet útján:

Szivünk elveszté, elsiratta rég!

***

Ha csüggedsz: gondolj rám, ki véled érez,

Bárhol is léssz: sohsem léssz egyedül,

Melletted állok, körül leng szerelmem

Örökre, híven — ismeretlenül!

***

Prém József 1850 – 1910

***

***

Zu einer Unbekannten

***

Hab’ dich schon einmal gesehen ‘d du mich auch;

mein Herz ist für dich keine fremde Gracht.

Gar meinen Namen hast schon ausgesprochen,

doch habe über deine nachgedacht.

***

Kenne dich, obwohl die Augenfarbe nicht,

kenne dich doch kein Wort von dir gehört,

doch dein Schicksal, Verlangen und Leidenschaft

mehrmals haben meine Träume gestört.

***

Oh, es mag in der Ferne wahr sein, glaube

doch die Hände haben sich nicht berührt,

und wer mit uns tritt, hält auf den Lebensweg:

Die Herzen haben sie sich schlecht gefühlt!

***

Wenn mutlos bist: Denk an mich, ich fühl’ mit dir,

wo immer du bist: Du bist nie allein,

ich steh’ zu dir, meine Liebe schwingt um dich

für immer treu – unbekannt ‘d ganz geheim!

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni