Petőfi Sándor: Virágoskert a költő szíve / Blumeng

 

 

Virágoskert a költő szíve

***

Virágoskert a költő szíve,

De másnak termi a virágokat;

Míg ezeket szétosztogatja,

Önnön magának csak tövis marad.

 ***

És pillangó a költő lelke;

Szegény pillangó! neki megesett:

Addig bolyong a puszta kertben,

Míg összetépik őt a tövisek.

*** 

S a puszta kert s tépett pillangó

Eszébe sem jut senkinek talán,

Midőn élvezettel mereng a

Szegény költő martirkoszoruján.

 ***

Pest, 1845. szeptember 10 - 24. között

***

Petőfi Sándor: 1823 – 1849

***

Blumengarten ist das Poeten-Herz

***

Blumengarten ist das Poeten-Herz,

doch für andere züchtet die Blumen;

bis er all diese verteilen hat,

blutet überall von dem Dorn Spuren.

 ***

Ein Schmetterling ist das Poeten-Herz;

den armen Schmetterling ist es passiert:

solang lief er im leeren Garten,

indes von Dornen ihn zerreissen wird.

***

Das leere Garten ‘d der Schmetterling

und vielleicht erinnert sich niemand ganz,

wenn er verträumt darüber nachdenkt

an den armen Dichter mit Märtyrer Kranz.

***

Pest, 10. - 24. September 1845

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni