Petőfi Sándor: A világ és én / Die Welt und ich

A világ és én

***

Megvetésem és utálatomnak

Hitvány tárgya, ember a neved!

A természet söpredéke vagy te,

S nem király a természet felett.

A teremtés legutósó napján

Alkotott az isten tégedet,

Elfáradt már ekkor a munkában,

S így jelessé nem teremthetett.

***

Szeretélek téged egykor, s szívem

Veled hű szövetséget köte,

Megvetésem és utálatom lett

E szövetség kettős gyermeke;

Jól ismerlek, te nem érdemelsz mást,

Nem, mint megvetést s utálatot...

Szolgazsarnok! vagy nyalod más talpát,

Avvagy talpad mással nyalatod.

***

S azt hiszed tán, te nyomoru pára!

Mint te, én is olyan rab vagyok?

Azt hiszed, hogy én dicséretedre

Vagy gyalázatodra hallgatok?

Azt hiszed, hogy tettben és irásban

Engem aggódásnak férge rág,

És szorongva kérdezem magamban:

Mit fog erre szólni a világ?

***

Hidd, ha jónak látod; ámde tudd meg:

Én nem függök tőled semmiben,

Amily útat választott magának

Lelkem, rajta egyenest megyen.

És ha tetszik engem fölemelned,

Ám emelj föl, mint bálványodat;

Ha fölültetsz fejed tetejére,

Majd kirúgom szolgafogadat!

***

Írta: Petőfi Sándor

***

***

Die Welt und ich

***

Für meine Verachtung und Abscheu

eins lumpiges Objekt, der heisst Mensch!

Abschaum der Natur bist du geworden,

und kein König über der Umwelt.

Am hintersten Tag der Schöpfung

hat dich der Herrgott erschaffen,

er war schon ermüdet von der Arbeit,

ein besseres könnte er nicht mehr machen.

***

Vor langer Zeit, hab ich dich geliebt

mein Herz war mit dir verbunden,

Geringachtung und Verabscheuen

wurde das Ergebnis dieser Verbindung.

Ich kenne dich gut, anders hast du nicht verdient,

nein, nur Abscheu und Verachtung …

Dienertreiber, oder Pfoten lecker,

oder die anderen lecken deinen rund.

***

Du denkst sicher, du elende Kreatur!

So wie du, bin ich auch gefangen?

Du denkst, dass ich auf deinen Lob warte

oder, das ich auf dich werde wieder reinfallen?

Du denkst, dass in meinen Taten und schreiben,

mich der Wurm der Besorgnis knabbert,

Und ich mich mit Beklemmung Frage:

Was wird der Welt auf das antworten?

***

Glaube es, wenn du gut findest, aber wisse:

Ich unterliege dir in keiner Weise,

auf den ausgewählten Weg gehe ich

welche meine Seele schon längst aufzeigte.

Und wenn dir gefällt mich hochzuheben

indessen erhebe mich als deinen Abgott;

wenn mich auf deinen Kopf platziert hast,

dann werde für deinen Dienerzahn das Schafott.

***

Übersetzung: Anton Muci-Tóni