Majthényi György: Álomvárás / Traumwarte

 

Álomvárás

***

Úgy várlak, mint az álmos kis gyerek

A végét várja bús tündérmeséknek.

Az álom keze már szemén remeg

S a szivében kis álomtüzek égnek.

***

Az élet messze ködbe tűnt hajó

És harsonáit halk szelek csitítják —

A mese végén szívünkben lakó

Tündérkezek építik álmunk hídját.

***

E hídról nézem tűnő életem,

Mely megnőtt már a bús mese végéig;

Alomhabok locsolják szüntelen

Míg új napoknak iszsza fénykévéit.

***

E hídról várom, jössz-e már felém?

Ó, jöjj — már messze ködben a hajó,

És életemnek hűvös, vén delén

E gyermekálom áldó s altató.

***

Majthényi György: 1885 – 1942 Nagybecskerek

***

***

Traumwarten

***

Ich warte auf dich wie ein schläfriges Kind

auf das Ende ein trauriges Märchen.

Die Hand des Traumes zittert schon in Augen lind

‘d kleine Traumfeuer brennen im Herzchen.

***

Das Leben ist im Nebel verschwundene Schiff

‘d die Fanfaren werden von Brisen gedämpft –

am Ende des Märchens ist ein großes Riff

und die Feen haben das Schiff umgelenkt.

***

Von der Brücke schaue ich auf mein Leben,

was bis Ende des Märchens gewachsen;

Traumschäume unaufhörlich lustlos schweben,

bis das Licht der neue Tag erwachen.

***

Von dieser Brücke warte, ob du zu mir kommst,

oh, komm – das Schiff ist schon weit im Nebel,

hier auf mein Lebensende warte umsonst,

wo das Traumwarten auch das Gehirn benebelt.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni