Kuszkó Dezső: Visszamegyek / Ich gehe zurück

Toni11•  2022. február 22. 06:47  •  olvasva: 132

 

Visszamegyek.

 

Hosszú utcák, cifra házak, hideg népek,

Tiközétek nemsokára visszatérek.

Visszaviszem, mit elhoztam.  Nem veszett el.

Visszamegyek a régi nagy szeretettel.

 

Oda mék, hol a bú, a kin jobban éget,

Itt hagyom a csendet és a békességet.

Oda mék, hol gyilkol a vad élet árja

S benne oly sok az utolsó táncot járja...

 

Hosszú utcák, cifra házak, hideg népek

Tiközétek nem sokára visszatérek

Érzem ismét a szivemben van valami,

Visszamék hát — közöttetek kiosztani.

 

Kuszkó Dezső.

 

Ich gehe zurück.

 

Lange Strassen, schicke Häuser, kalte Völker,

ich werde bald zu euch wieder zurückkehren.

Bringe zurück, was ich mitnahm. Es ist noch da.

Ich gehe zurück, mit der alten Liebe, ja.

 

Ich geh’ hin, wo die Trauer immer noch frisch brennt,

wo die Stille und den Frieden noch so latent.

Ich geh‘ hin, wo der Not noch so viele tötet,

und so vielen hat der letzte Tanz geflötet.

 

Lange Strassen, schicke Häuser, kalte Völker,

ich werde bald zu euch wieder zurückkehren.

Ich fühle wieder etwas in meinem Herzen,

ich gehe zurück – bei euch das zu verschmerzen.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kicsilany472022. február 22. 15:36

Kedves Antal, az ember gyanútlanul belép reggel az oldalra, és egy ilyen gyöngyszemet talál, ráadásul német fordítással. Talán azért, mert itt lakom a dél-keleti végeken, és csupán pár száz méteren múlt, hogy magyarnak születtem és nem „románnak”, nagyon megérintett a versed, és azok a sorok, amit magadról írtál az adatlapodon. Megérintett és megihletett. Kérlek, ne vedd tolakodásnak, ha megmutatom, mit fabrikáltam ennek hatására. És nézd el nekem, ha a német sorok kicsit döcögősek. Az utóbbi időben nem nagyon használtam a nyelvet, berozsdásodott a tudás. Még egyszer köszönöm az élményt, amit a verstől kaptam. Itt nincs szívecske gomb, de azért egyet itt hagyok :-).

Hol van az otthon

Ki mondja meg nekem,
hol van az otthon,
ha a magyar szavakat
csak magamnak mondom.

Erre is kék az ég,
de magasak a hegyek,
minden vágyam,
hogy otthon legyek.

A térképen elválasztó
vonal a határ,
de csak az ember látja,
nem a madár.

Nem hallgatok rá,
mit mondanak a nagyok,
a nevem papíron svájci,
de szívemben magyar vagyok.

Wo ist die Wohnung

Wer sagt es mir,
wo ist die Wohnung,
wenn die Wörter versteht niemand,
ist kein Antwort, ist kein Hoffnung.

Auch hier ist blau der Himmel,
nur die Bergen sind zu hoch,
doch ich hoffe immer,
zu Hause sein, einmal noch.

An der Mappe sind
Linien die Grenzen,
der Vogel schaue das nicht,
nur die Menschen.

Ich höre nicht zu,
was die Grössen sagen,
nur am Blatt bin ich schweizer,
im Herz immer ungarisch bleiben.

2022. február 22.