Krüzelyi Erzsike Ti égő dalu lányok / Ihr glühende

 

Ti égő dalu lányok

***
Ti szilaj énekű, ti lángoló szavú
Poéta lányok:

Nekem oly gyönyörű s mégis oly idegen
A ti danátok?

Lent jártok mélyen a szin és a szerelem
Forrongó kráterébe’

S dalotok mint a tűz, rejtett vulkáni tűz
Lövel az égre.

***

Oly színbe surranó, oly mély és izgató
A ti szilaj danátok —

S én még sem vágyom e káprázatos világ
Dalosának hozzátok.

Oly félve olvasom forró bús dalotok,
Én nem tudok úgy írni!

Engem a szerelem másra nem tanított,
Csak lemondani, sírni . . .

***
Minden dalotok egy dús délszaki virág,
Enyém csak rét szülötte,

S nem bűvös dalú és csodaszárnyú madár,
Csak lepke száll fölötte . . .

Ti izzó vágyakaf, tűzlángú csókokat
Daloltok meg merészen:

Az én halvány dalom pár síró bús akkord,
Mely tovaleng a szélben.

***

Tirátok intenek boldog jővő hite

És ragyogó remények, —

Én akkor is sírok lemondón, szomorún,

Ha néha tán remélek.

Az én dalom csupán egy pár könnyet fakaszt
S nem gyújt emésztő lángot,

De érezni talán azért én is tudok,

Ti égő dalu lányok.

***

Krüzsei Erzsike: 1875 -1953

***

***

Ihr glühende Poeten-Mädchen

***

Ihr wild Singende, ihr mit feuriger Stimme,

Poetenmädchen:

Mir ist so wunderbar schön und trotzdem so fremd

Eure Gesänge.

Ihr seid in der Tiefe von Farbe und Liebe in rebellischen Abgrund,

Eure Lieder sind wie vulkanisches Feuer,

schießt auf den Himmel rund.

***

So wirbelnd mit Farbe, so tief und aufregend,

euerem wilden Gesang.

Und ich will diese schillernde Welt noch gar nicht,

für mich als Anfang.

Ich habe solche Angst, euer Lied zu lesen,

so kann ich nicht schreiben!

Die Liebe hat mich nichts anderes gelehrt,

nur verzichten und weinen.

***

Alle euren Lieder sind südliche Blumen,

meine wächst auf die Wiesen

kein Vogel mit Gesang ‘d mit schönen Flügeln dort,

nur Schmetterlinge fliegen.

Glühende Wünsche, Flammen, feurige Küsse

tuend ihr kühn gesungen:

Mein schwaches Lied ist nur ein düsterer Akkord,

in den Wind geschwungen.

***

An Euch winken glückliche Zukunft zu glauben

und blendende Hoffnungen,

ich weine immer noch resigniert und traurig,

die Hoffnung ist verschwunden,

mein Lied bringt heute nur ein paar Tränen hervor

‘d entzündet keine Flamme,

aber vielleicht kann ich es auch noch fühlen,

Ihr brennende Poeten-Mädchen.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni