J. W. von Goethe: Meine Ruh' ist hin / Nyugalmam o

Toni11•  2020. szeptember 20. 08:19  •  olvasva: 155

 

Nyugalmam oda van

 *** 

Nyugalmam oda van

szívem nehéz;

nem találom meg

's ez lesz a vég.

 ***

Ahol nem lelem

a sírhelyem,

's így a világ

semmit sem ád.

***

Szegény fejem

az bolond már,

szegény eszem

egy bomlott vár.

*** 

Nyugalmam oda van

szívem nehéz;

nem találom meg

’s ez lesz a vég.

*** 

Utána nézek

az ablakon át,

utána lépek

az ajtón át.

***

Büszkén lépked

a nemes alak,

ajkán egy zord mosoly

szemén az erőszak.

*** 

A beszédje

varázsár,

a kézfogása,

's a csókos száj!

*** 

Nyugalmam oda van

szívem nehéz;

nem találom meg

’s ez lesz a vég.

***

Lelkem tolakszik

hozzá most,

jaj, ha foghatnám

a kezét ott.

*** 

Csókolnám őt

oly féktelen,

hogy csókja a

halál legyen!

*** 

Fordította Mucsi Antal-Tóni

***

** *

Meine Ruh' ist hin,

***

Meine Ruh' ist hin,

Mein Herz ist schwer,

Ich finde sie nimmer

Und nimmermehr.

***

Wo ich ihn nicht hab

Ist mir das Grab,

Die ganze Welt

Ist mir vergällt.

***

Mein armer Kopf

Ist mir verrückt,

Mein armer Sinn

Ist mir zerstückt.

***

Meine Ruh' ist hin,

Mein Herz ist schwer,

Ich finde sie nimmer

Und nimmermehr.

***

Nach ihm nur schau ich

um Fenster hinaus,

Nach ihm nur geh ich

aus dem Haus.

***

Sein hoher Gang,

Sein' edle Gestalt,

Seines Mundes Lächeln,

Seiner Augen Gewalt,

***

Und seiner Rede

Zauberfluß,

Sein Händedruck,

Und ach, sein Kuß!

***

Meine Ruh' ist hin,

Mein Herz ist schwer,

Ich finde sie nimmer

Und nimmermehr.

***

Mein Busen drängt sich

Nach ihm hin.

[Ach]dürft ich fassen

Und halten ihn,

***

Und küssen ihn,

So wie ich wollt,

An seinen Küssen

Vergehen sollt!

***

Johann Wolfgang von Goethe

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!