J. F. von Eichendorff: Das kranke Kind / A beteg g

Toni11•  2021. július 13. 08:55  •  olvasva: 163

 

A beteg gyerek

 

Környék a csendben fénylik

a nap süt melegen,

s a küszöbön napozik

egy gyerek betegen.

 

Ünneplősen kikenve

megy a nép az utcán,

köszönt minden embert, de

egy sem veszi tudván.

 

Sok gyerek kiáltja, a

világ oly gyönyörű!

Ő is ott sétálna, de

fáradt, s elesik ő.

 

„Ó édesanyám s apám,

segítsetek nékem!” –

Te árva gyerek! Ők

meghaltak már régen.

 

És a fűben egyedül

fekszik a kis gyerek,

szeme könnyben merül, mert

őt, senki sem szeret.

 

Kis harangok zúgtak, a

a lágy esthomályban,

's angyalok dúdoltak, a

sötét éjszakában.

 

Ha eljön a sötétség

ott egyedül fázik,

az angyalok elvitték

's már a Mennyben játszik.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

 

 

Das kranke Kind

 

Die Gegend lag so helle,
Die Sonne schien so warm,
Es sonnt sich auf der Schwelle
Ein Kindlein krank und arm.

Geputzt zum Sonntag heute
Ziehn sie das Tal entlang,
Das Kind grüßt alle Leute,
Doch niemand sagt ihm Dank.

Viel Kinder jauchzen ferne,
So schön ist's auf der Welt!
Ging' auch spazieren gerne,
Doch müde stürzt's im Feld.

»Ach Vater, liebe Mutter,
Helft mir in meiner Not! –«
Du armes Kind! die ruhen
Ja unterm Grase tot.

Und so im Gras alleine
Das kranke Kindlein blieb,
Frug keiner, was es weine,
Hat jeder seins nur lieb.

Die Abendglocken klangen
Schon durch die stille Welt,
Die Engel Gottes sangen
Und gingen übers Feld.

Und als die Nacht gekommen
Und alles das Kind verließ,
Sie haben's mitgenommen,
Nun spielt's im Paradies.

 

Írta: Joseph Freiherr von Eichendorff  1788 - 1857

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Angyalka732021. július 14. 22:08

@Toni11:
Írtam neked alább,
Szeretettel, Melinda

Angyalka732021. július 14. 21:40

Kedves Tóni!
Én úgy vagyok az Internettel, hogy sajnos "semmi izgit" nem találok rajta.
Egy ici-picit fiatalabb vagyok nálad, mégsem szeretem ezt a médiumot.
Aki utánam jön nemzedék, ők bizony le sem tudják tenni a kezükből. Ezt tudom, mert ezt látom.
TERMÉSZETESEN: minden ember más, szerencsére. Akárhonnan jön, és bármerre is tart e világban.
Tudod, én jobban szeretem bújni a könyveket, sajnos, mégsem adok esélyt magamnak ahhoz, hogy sokat olvassak. Szomorú, de lekötnek a problémáim. :(
Nos, poet.hu függő vagyok, ez tény. Itt szeretek picit beszélgetni, illetve hozzászólni a versekhez, vagy a fórum és blog-témákhoz.
Szeretem a könyv illatát, ha új, ha régi. Szerettem fiatalabb koromban, még az internet létezése előtt, könyvtárba járni. Sajnos, a számítógép-táblagép csak rongálja a szemem.
Nem akarlak feltartani és untatni. De nagyon örülök, ha valaki szóbaáll velem.

Toni112021. július 14. 08:34

Kedves Melinda, Joseph Roux idézetét használom most: "Egy jó idézet gyémánt a bölcs ember ujján, de kavics a bolond kezében." - írta ő. Én így vagyok az Internettel: Soknak csak egy szeméttelep, de nekem egy aranybánya...üdv Tóni...

Angyalka732021. július 13. 21:36

Hu..., rettentően megható, fájdalmas és szomorú.
Kedves Tóni!
Ha megengeded, szeretném megkérdezni a titkodat, hogy honnan keresed elő ezeket az ismeretlen verseket?
Nagyon ügyesen megtalálod őket, én is igyekszem olvasni minden versválasztásodat.
Köszönöm az élményt.
Szép estét neked.
Szeretettel, Melinda