Hangay Sándor Egy kőváros / Eine Stadt aus Stein

 

Egy kőváros

***
Város: te zengő cifra kőtömeg,
Gyerekkezünknek játékos szeszélye,

Kit összehordni hajtott ősi vágy,

Követ hogy rakjunk kövek tetejére.

***

Kő a falad, az utcád s téréid.

Magyar város: te roppant sziklakripta
Szomjas kőajkad nagy vággyal mohón
Buzgó vérünket egy csöppig kiitta.

***

Kövekké válnak itten a szivek
S a kő rá fekszik minden gondolatra.
Az álmokat a házak szelleme
Amint születnek, sorra fojtogatja.

***

De hajnalra a puszták vad szele
Büszkén az álmos utcákba benyargal
Es állsz város: részegen bután,

Trágár daloktól mámorülte aggyal.

***

Hangay Sándor: 1888 - 1953

***

***

Eine Stadt aus Stein

***

Stadt: du tönende, bunte Steinmasse,

verspielte Laune unser Kindeshände,

von dem uralten Wunsch getrieben,

wo der Stein auf Stein aufeinanderstellte.

***

Mauern, Straßen und Plätze sind aus Stein.

Ungarische Stadt, du grosse Felsengruft

deine durstigen Steinlippen gierig

unser Blut bis zum letzten Tropfen ausgezupft.

***

Die Herzen hier sind zu Stein geworden

und der Stein ruht auch, auf jedem Gedanken.

Die Träume sind die Geister der Häuser

nach Geburt, erwürgt einen nach dem anderen.

***

Doch am Morgen der wilde Wüstenwind

wandert stolz durch die verschlafenen Straßen

und du stehst hier Stadt: betrunken und dumm,

berauscht von obszönen Liedern den Gassen.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni