Hajléktalanok / Utószó

Toni11•  2024. december 28. 12:05  •  olvasva: 37

Hajléktalanok / Utószó

***

Egy kemény fa

***

Belevágtam a fejszémet

egy nagyon kemény fába’,

mezítláb léptem a jégre

majdnem lefagyott a lábam.

***

De annak ellenére, hogy

a jég az nagyon „égetett”,

nem gyengített le engem

sőt jobban megerősített.

***

Vissza adta újra a hitem

abban a rövid kis idézetben,

amelyben már többször

még magam is kételkedtem:

***

Ha valamire az életben

ezren is azt mondják: „Nem!”,

Néha mégis annak lesz igaza

aki egyedül mondja: „Igen!”

***

Ha valaki elfordítja a fejét

és nem akar látni semmi’,

de senki sem tud az életben

csukott szemmel menni.

***

Egyedül éreztem magam

nem kértem senkitől igent,

de mégis soktól megkaptam

a sorok nélküli nemet.

***

Bocsánatot sem kérek azért

hogy nem örömet szereztem,

mert a hajléktalanok életét

nyersen elébetek vetettem.

***

Nem vártam dicséretet érte

még csak egy „Oscar” t sem kértem,

csak egy kis megértést akartam

remélem néhány olvasónál elértem.

***

Ha valaki megkérdezné tőlem:

Mit tudtál az egészből tanulni?

„Kevesebbet várj el a másiktól

És nem fogsz annyit csalódni.“

***

 Mucsi Antal-Tóni                      29.11.2009

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Toni112024. december 29. 08:56

Köszönöm Jank...üdv Tóni...

jank2024. december 29. 07:36

Szép vers
Nekem tetszett a sorozatod.