Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Gspann Károly Elvitték az angyalok / Die Engel nah
Toni11 2024. július 17. 08:41 olvasva: 49
Elvitték az angyalok
***
Aludj, aludj édes magzatom,
S álmodj szépen az angyalokkal;
Én, mig alszol, bölcsőd ringatom,
Hogy sokáig játszhass azokkal.
***
Játszatok szépen kis angyalom,
Hisz ők is oly szelídek, mint te,
S egy-egy ily szép csöndes hajnalon
Csak játszani mennek az égbe.
***
Aludj, így a fájdalom nem bánt,
S könnyűid nem vérzik szivemet;
Viselem én e kínos magányt
Csak tudjam, nem hagysz itt engemet.
***
Alszik, s oly édes álma lehet,
Kezeit összetéve szépen,
; Csöndesen lehel egyet-egyet,
Most talán az égben van éppen!
***
Ott van; s reggel elbeszéli mind:
Mily szép az ég, s az angyalok,
Hogy álmadott s égben járt megint;
Oh én, én ekkor mi boldog vagyok.
***
.Alszik; az idő is késő már,
Úgy tetszik, mintha tán viradna.
Istenem hisz a nap jó fönn jár
Vájjon mi jót, rosszat hoz a ma ?!
***
Betakarom picziny kezeit,
Csókkal hagyom aludni tovább;
Majd ha főiébred megint szólít:
„Anyám vettél-e szép új ruhát?“
***
Istenem e száj, a csók hideg,
Gyermekem ébredj .. van új ruhád...
Vagy kívánj akármit, hogy tegyek,
Csak ne hagyd itt édes jó anyád!
***
Mind hasztalan, nincs már gyermekem!
Ö alszik, de ébredni nem fog,
Zálogul a gyászt hagyta nekem,
Ötét meg elvitték az angyalok!
***
Gspann Károly: 1865 - 1938
***
Die Engel nahmen sie mit.
***
Schlafe, schlafe du, mein süßes Kind,
und träume schönes mit den Engeln;
ich schaukle deine Wiege geschwind,
damit ihr könnt noch lange drängeln.
***
Spielt ihr nun schön, ihr kleinen Engel,
die sind ja genauso sanft wie du
und an einem so schönen Felsen,
sie fliegen zu Himmelsrendezvous.
***
Schlafe, damit der Schmerz nicht wehtut
deine Tränen tun mein Herz nicht weh;
ertrage die Einsamkeit mit Wut,
wenn ich dich beim Weggehen zu seh’.
***
Sie schläft ‘d hat sie einen süßen Traum,
die Hände ordentlich gefaltet;
sie atmet leise, man hört es kaum,
gerade im Himmel gelandet!
***
Sie ist dort; ‘d Morgen erzählt alles:
Wie schön ist der Himmel ‘d die Engel,
dass sie träumte, im Himmel war es;
ich bin so glücklich, ohne Mängel.
***
Sie schläft; und jetzt ist es viel zu spät,
es ist so, als würde schon dämmern.
Gott, der Sonnenschein ist Realität,
was heute wird sich noch ändern?!
***
Ich decke zu, die kleinen Hände,
und mit einem Kuss warte darauf;
als sie erwacht, ruft sie so gerne:
„Mutter, hast du mir ein Kleid gekauft?“
* * *
Mein Gott, dieser Mund, der Kuss ist kalt,
mein Kind wach auf. Hast ein neues Kleid …
Oder wünsche irgendetwas halt,
lass nicht deine Mutter hier mit dem Leid!
***
Es ist nutzlos, ich hab’ kein Kind mehr!
Sie schläft, aber sie wacht nicht mehr auf,
sie hat mir den Kummer als Pfand hierher,
sie ist weg, zu den Engeln hinauf!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni