Greguss Ágost: A tavaszhoz ősszel / An den Frühlin

 

A tavaszhoz ősszel

***

Jogosítva sok reményre,

Megjösz hozzánk minden évbe',

S újra elmégy, szép tavasz!

Mindig más, és mindig az.

***

Zengedezve, dulakodva,

Két csapat jár nyomdokodba',

Mind a kettő légió :

A madár s a versíró.

***

Én is volnék versíró tán,

Csakhogy őszszel szól a nótám

Üdvözölni bájaid',

A mikor már nem vagy itt.

***

Közeledve sir széléhez

Az agg ismét gyermekké lesz,

Vágygyal az emlékezel,

Ősz tavaszszal fog kezet.

***

Félve telem rosszát, hosszát,

Igy fordulok én is hozzád,

Isten nagy természete

Éljen-kiáltása te!

***

Éltess, éltess fris leheddel;

Ha megjöttél, sohse menj el;

Szivem legyen székhelyed;

Töltsed nálam a telet.

***

Greguss Ágost: 1825 – 1882

***

***

An den Frühling im Herbst

***

Anspruch auf große Hoffnungen,

zu uns kommen dir gelungen,

’d gehst du wieder schöner Frühling!

Immer anders immer blühling.

***

Um zu singen, um zu kämpfen,

die Zwei vollen dich umkrempeln,

beide sind deine Bohémen:

Der Vogel und deine Poeten'.

***

Ich wäre auch fast ein Dichter,

doch im Herbst muss ich singen,

begrüsse Ihre Reize,

doch du bist auf die Reise.

***

Dem Grabesrand sind wir zu nahe,

ein Kind wird wieder aus der Alte,

erinnerst dich mit Sehnsucht

Herbst grüsst Frühling mit dem Kuss.

***

Ich hab’ Angst vor langen Winter,

wende an dich wie ein Sprinter,

Gottes großartige Macht,

an unseren Leben wacht!

***

Lass mich leben, mit dir atmen,

wenn du da bist, kannst hierbleiben.

Mein Herz dein’ Residenz sein;

im Winter haben wir warm.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni