Gáspár Kornél: Margaréta sírja / Grab von Margaret

Toni11•  2022. január 9. 08:11  •  olvasva: 103

 

Margaréta sírja.

 

Kis barna fejfa, korhadó,

Temető árka mellett . . .

Szegény bűnösnek igy is jó;

Alatta megpihenhet.

 

Fakó sírjához az se jár,

Ki szívét összetörte.

Szegény, kis elgyötört madár,

Ki gondol sírhelyedre?

 

Gondol reá az alkonyat

S arany fénynyel bevonja;

A vadvirág, mely ott fakad,

Ráhajlik illatozva.

 

Suttog hozzá az őszi szél,

Feléje száll a lepke;

Ráhull a sárguló levél,

Halkan, lágyan zizegve.

 

Ráhull, mint égi üzenet,

Hirdetve sírhelyednél,

Hogy Isten megbocsát neked,

Mert igazán szerettél!

 

Gáspár Kornél: 1874 - 1946

 

Grab von Margarete.

 

Das kleine Grobholz verrottend

neben den Friedhof graben.

Bei den Sündern, das ist der Trend;

darunter kann man schlafen.

 

Es kommt keiner zu diesem Grab,

der ihr Herz gebrochen hat.

Armer kleiner müde Vogel,

wer denkt noch an deinem Grab?

 

An sie denkt nur der Dämmerung

und goldig strahlt auf der Gruft;

die Wildblume, die da Aufsprung

stützt sich auf den Friedhofsduft.

 

Der Herbstwind flüstert auch ihr zu,

der Schmetterling fliegt zu ihr;

das vergilbte Blatt fällt dazu,

leise wie ein Kuscheltier.

 

Es fällt als himmlische Botschaft

an deinem Grab als Ballast,

dass dir Gott vergeben hat,

weil mich wirklich geliebt hast!

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!