Felszeghy Dezső: Tudom / Ich weiss es

Toni11•  2021. augusztus 16. 09:26  •  olvasva: 166

 

 Tudom

 

Tudom: lassan elhal reményem,

Lankad a vágy s érzés vele;

Mint a hogy hideg őszi szélben

Lehull a fának levele.

 

De hiszem: feltámadunk újra,

Nem föd örökre sírhalom;

Új életnek kezdődik útja:

Egy szebb, ragyogóbb csillagon.

 

Csak meg lesz-e ott az az álom,

Mely itt a földön ringatott?

Mindazt a vágyat föltalálom,

Amiket szívem itt hagyott?

 

Lesznek-e kéjes hevülések,

A lánynak meleg csókja még?

Vagy hidegek a csillaglángok,

S múltat nem ismer el az ég.

 

Oh, nem! A lélek halhatatlan,

S a szív, a lélek jobb fele;

Mi jó volt itt lenn angyalomban:

Fenn is jónak kell lennie!

 

Felszeghy Dezső 1853 -

 

Ich weiss es

 

Ich weiss: Meine Hoffnung stirbt langsam,

das Gefühl der Sehnsucht mit ihm;

wie im Herbstwind unaufhaltsam

das Blatt des Baumes runterfiel.

 

Doch ich glaube, wir auferstehen,

das Grab deckt uns nicht ewig gern;

die Reise eines neuen Lebens wehen:

auf schöneren, helleren Stern.

 

Nur, ob der Traum dort endlich wahr wird,

welcher hier immer gewiegt hat?

Ob wahr wird das hier erträumte Flirt,

was mein Herz immer bewegt hat?

 

Ob die lustvolle Zeit wieder kommt,

ob der Mädchenkuss so heiss ist?

Oder die Sternflamme kalt und besonnt,

‘d das Hier dort nicht anerkannt wird.

 

Ach nein! Die Seele ist unsterblich,

‘d das Herz, ist ein Teil der Seele;

was hier gut war da unten in dich:

wäre schön, wenn dort auch so wäre!

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!