Feleki Sándor Az utolsó dal / Das letzte Lied

Az utolsó dal

***

Egy dalt szeretnék még dalolni,

Érzem, közelg az alkonyat,

S aztán lantomnak húrjairól

Többé ki sem hall hangokat.

***

Egy dalt szeretnék csak dalolni,

Fakó, szegényes dalt csupán,

Egy dalt, amelyben visszacsengjen,

Hogyan szeretlek jó anyám.

***

S ha édes anyjától bucsúzik,

A messze induló fiú,

Eszébe jusson e dalocska.

Míg fájó lelkét nyomja bú.

***

S ha elhagyja a szülőházat,

Ha messziről int völgy, halom,

Míg ég ajakán anyja csókja,

Dalolja el e kis dalom.

***

S az elválásnak fájó percét

E dal szava enyhítse meg

S balzsamként szálljon bús szivére

A köny, mely arcán lepereg.

***

E kis dal adjon néki hitet,

Ha már-már csüggedésre kész,

E kis dal bátorítsa lelkét

Ha zúdul rá ezernyi vész.

***

És lássa, mint lebeg fölötte

A gondos, hű anyai szem.

És annak szelíd fénye mellett

Győzzön ezernyi vészeken.

***

Mert nem lehet, hogy két kezével

Az isten meg ne áldja azt.

Kinek szivéből, kinek ajkán

Az anya szócska dalt fakaszt.

***

Feleki Sándor: 1865 - 1940

***

***

Das letzte Lied

***

Ich würde gern noch ein Lied singen

Ich spüre, wie die Dämmerung naht

‘d dann werden von Saiten der Laute

hört man nie mehr vom Himmelsfahrt.

***

Ich möchte nur noch ein Lied singen

nur ein altes und armes Lied,

ein Lied noch zum Wiederhallen

der sagt, Mutter ich liebe dich.

***

Und wenn er der Mutter verlässt,

den fernen gehenden Buben,

soll erinnert werden an das Lied,

als ihn alle zurückrufen.

***

Und wenn du deiner Heimat verlässt,

wo das Tal ‘d der Hügel winken,

sing dieses kleine Lied, wenn der Kuss,

von Mutter brennt auf den Lippen.

***

Der schmerzhafte Moment des Abschieds

diese Worte sollen lindern,

und als Balsam auf sein Herz fallen,

die Tränen, die im Gesicht pilgern.

***

Dieses Lied soll ihm Glauben schenken,

wenn er kurz vor Entmutigung wird,

das Lied soll die Seele mutigen,

wenn er in Unglück geraten ist.

***

Und lass es sehen, wie über ihm schwebt,

das aufmerksame Mutterauge

und neben ihre sanften Lichtchen,

gewinnt an Tausende von Nichtstaugen.

***

Denn es kann ja nicht sein, dass der Gott

mit beiden Händen es nicht segnet,

aus wessen Herz, auf wessen Lippen,

das Wörtchen Mutter ein Lied erklingt.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni