Endrödi Sándor: Tudom, hogy nem haltál meg / Ich w

 

Tudom, hogy nem haltál meg

1

Tudom, hogy nem haltál meg végkép,

Hogy föl-föltámadsz még nekem —

Reményim letörött bimbója,

Én édes, kicsi gyermekem!

2

Tudom: a kikeleti napfény

Besugározza éjszakád

S elomló, drága poraidtól

Üdébb lesz fű, fa, lomb, virág...

3

Egy mosoly ütközik szemembe:

A csalódásig a — tied;

Fülemet egy hang, a te hangod

Rebegése csendíti meg.

4

Elém szalad egy piczi lányka,

Kelleme, bája — ez te vagy:

Itt egy okos szó emlékeztet,

Ott egy tekintet, mozdulat....

5

Szétszórva, töredékeidben

Föl-föltünsz gyakran még nekem,

De bűvös egységedben többé

Sohasem látlak, gyermekem!

***

Endrödi Sándor 1850 – 1920

***

***

Ich weiß, dass du nicht gestorben bist

1

Ich weiß, dass du nicht ewig tot bist,

dass du für mich auferstehen wirst,

zerknirschte Knospe meiner Hoffnung,

mein lieber Süßer, einziges Kind!

2

Ich weiß: Dass die aufgehende Sonne

bestrahlen wird von deiner Nacht

und von deinem zerfallenden Staub

mit Gras ‘d Blumen, schöne Andacht …

3

Ein Lächeln erscheint vor den Augen:

bis zur Enttäuschung – wie deine;

eine Stimme hör ich deine Stimme,

stammelt ‘d beruhigt mich leise.

4.

Ein kleines Mädchen rennt vor mir her,

die Haare, ‘d Charme – wie bei dir:

Hier ein kluges Wort, erinnert mich

dort ein Blick, ein’ Geste von dir.

5

In deinen Fragmenten so verstreut

oft erscheinst du plötzlich vor mir,

aber in die wahre Wirklichkeit,

ich sehe dich mein Kind, nie mehr hier!

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni