Egy „harmónikus családi élet”, avagy:

Egy „harmónikus családi élet”, avagy:

néha egy kis humor is jól esik...

 

Bementem veled tegnap a városba, Drágám

meg is fizettem én e kis kirándulást, drágán,

négy óra alatt vettél, két pár méregdrága cipőt

nem is tettünk egész délután egy perc pihenőt.

 

Utána gyorsan bementünk még egy kávéra

és ott egy kicsit lecsendesedett az atmoszféra,

nem emlegettük ott már egymás anyját-apját

igaz, megittunk mindketten, már egy-két grappát.

 

Hazafelé az úton nagyon csendesek lettünk

mert mindkettőnket bántott amit megtettünk,

nekem a cipő vásárlásnál megfájdult a hátam

pedig az egész délután, csak álltam és vártam.

 

Mire hazaértünk, egy korom sötét este lett

engemet már a fene is majdnem megevett,

és mire én végre felkapcsolhattam a Tv-ét

megláthattam ott még a futball mecs végét.

 

Persze ez sem segített a megfeszült helyzeten

hangulat már felül volt a többszörös négyzeten,

egy-két üveg sörrel mentettem amit még lehetett

de majdnem megkaptam az este az utolsó kenetet.

 

A reggeli ébredéskor, újra nagyon fájt a hátam

egész éjjel álmomban egy ruhás üzletben álltam,

de amikor megláttam, hogy az éjjel hol háltam

tudtam, a kemény padlótól fáj nekem a hátam.

 

Ma már a kapcsolat közöttünk ismét szép és harmonikus

most már egyikünk sem mondja a másiknak, hogy: Kuss,

feleségem ma reggel már négykézláb mászott előttem:

Buj már ki az ágy alól, mondta, már nem kell félned tőlem!

 

Utána bátran kijöttem, és büszkén a két sarkamra álltam

e győzedelmes pillanatra, egész éjjel az ágy alatt vártam,

megmutattam az asszonynak, ki is az úr itt ebben a házban

most ő is belátta, ki van kettőnk közül, elvégre nadrágban.

 

Mucsi Antal-Tóni                 2018 Május 8