Czóbel Minka: Elmerülés / Eintauchen

 

Elmerülés

 

Csendes Holt-Tiszának jégsima vizébe,

Tisztán tükröződik a partok vidéke.

Pirosló fűzgalyak, hosszú sáslevelek,

Fehérfelhős kék ég, a csendes táj felett.

 

A sás közt egy csolnak szomorú, elhagyott,

Nem használja senki, régen léket kapott,

Itt éri tél fagya, itt a nyári meleg,

Halkan borúlnak rá hosszú sáslevelek.

 

Szinesednek már a viz tükrén a fények:

Első csillámai piros esti fénynek.

A lemenő napban virrad már a holnap -

Csendesen merül el a vizbe a csolnak

 

Czóbel Minka: 1855 – 1947

 

Eintauchen

 

In die eisglatten Wasser der stillen Tot-Theiss,

die Flussufer sind auch der deutliche Beweis

rötliche Weiden und lange Seggen Blätter,

Schäfchenwolken, blauer Himmel über Wäldern.

 

Unter den Seggen ein Bötchen traurig verlassen,

niemand benutzt es, wegen des Lecks feucht lassen.

Bei dem Frost des Winters, ‘d die Hitze des Sommers,

die langen Seggen Blätter schützen es besonders,

 

Lichter auf die Wasserspiegel werden farbig:

Sind die ersten Schimmer des roten Abendlichts.

Der sinkenden Sonne dämmert und verblast es

‘d, das Bötchen versinkt leise ins Abendwasser.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni