Christian Morgenstern: Mensch und Tier / Ember és

 

 

Ember és állat

***

Egy kertben voltam, ott ahol minden állatnál

a rácsok megett; boldog pofákat várhattál,

derűs ketrecben vidám játékot láthattál,

de szemük, sokkal merevebb volt a látszatnál.

***

Egy ezüstróka, egy csodálatos teremtés

rám nézett oly mozdulatlan merev szemekkel.

Úgy látszott nyugodtan néz szembe a végzettel,

de mást mutat e tétova csendes merengés.

***

És már sokat láttam én ismerős képekkel

és másik a rács mögött zavartan lépdelve -

és a csodás szeretet belsőmet égetve

a lelkem egybe olvadt e szegény lényekkel.

***

Fordította Mucsi Antal  2015. 12 .29

***

***

Mensch und Tier

***

Ich war im Garten,  wo sie all die Tiere
gefangen halten;  glücklich schienen viele,
in heitern Zwingern treibend muntre Spiele,
doch andre hatten Augen,  tote,  stiere.

***
Ein Silberfuchs,  ein wunderzierlich Wesen,
besah mich unbewegt mit stillen Blicken.
Er schien so klug sich in sein Los zu schicken,
doch konnte ich in seinem Innern lesen.

***
Und andre sah ich mit verwandten Mienen
und andre rastlos hinter starren Gittern  -
und wunder Liebe fühlt ich mich erzittern,
und meine Seele wurde eins mit ihnen. 

***

Christian Morgenstern: 1871 - 1914