Borosnyai Kamilla: Mit mond a vörösbegy / Was sagt

 

Mit mond a vörösbegy

***

Esik a hó, csak úgy szakad,

Elborítva utcát, teret,

A jó meleg kályha mellé

Húzódik most, kinek lehet.

***

Összebújnak a madárkák,

Egy-egy ágon kettő-három:,,

Én Istenem, mit eszünk ma?

Nincsen bogár, mint a nyáron."

***

Hát egyszer csak a vörösbegy

Nagy örömmel köztük terem,

Köszörüli kicsi torkát -

S felé fordul a figyelem

***

,,Tudjátok-e, mi az újság?

Ezután már nem éhezünk.

Azt mondja ,,Az Én Újságom",

Hogy pártunkat fogja nekünk.

***

Jószívű kis olvasóknak

Mi majd ezért énekelünk,

Messze lakó pajtásokért

Könyörögve szót emelünk:

***

Nemcsak, nemcsak Budapesten

Éheznek ám a madárkák...

Kis városban, falun, pusztán

Az etetőt várva várják."

***-

1891

***

Borosnyai Kamilla(Hermann Ottoné) 1856 - 1916

***

***

Was sagt die Rotkelchen

***

Der Schnee fällt, ununterbrochen,

zugedeckt sind Strassen, Plätze

an der warme Kachelofen

geht jetzt auch, der allerletzte.

 ***

Zusammenschlüpfte Vögelchen

auf jeden Zweig zwei oder drei:

„ Oh Herrgott, was fressen wir heut‘?

Es gibt kein Wurm wie im Frühjahr.“

 ***

Doch auf einmal den Rotkelchen

mit viel Freude zugeflogen,

räuspert seine kleine Kehle –

und alle sind still, wohlerzogen.

***

„Wisst ihr schon dass Neueste?

Hernach werden wir nicht hungern,

das sagte mir: -- Meine Zeitung --

müssen nicht mehr herumlungern..

*** 

Für den lieben kleinen Leser

werden wir so weiter singen,

für die weit wohnenden Kumpel,

die betenden Worte finden.

***

Nicht nur, nicht nur in Budapest

braucht man den Hungererlöser.

Hungern auch die kleinen Vögel …

in Kleinstadt, Dorf, Wald und Wiesen. 

***

Fordította: Mucsi Antal- Tóni