Balogh Gyula: Reggel / Morgen

 

Reggel

 

Fölmosolyg a hajnal

Bíbor köntösében,

Uj életfény reszket

Harmatos szemében.

 

Kis rózsák, ibolyák

Illatkéjt lehelnek,

A pacsirták könyes

Szemmel énekelnek,

 

Oh be szép az élet

Újra ébredése!

Éj után a fényes

Hajnal érkezése!

 

Lassan lép az éjnek

Néma sátorához,

Mint ifju szerelmes

Hölgye ablakához.

 

Balogh Gyula: 1832 – 1855

 

Morgen

 

Die Aurora lächelt

in Purpurrot Gewand,

das Lebenslicht zittert,

frischer Tau im Aug’n Rand.

 

Kleine Rosen, Veilchen

sie atmen Parfüm aus

Lerchen sind weinerlich,

singen mit Augen laut.

 

Beim Wiedererwachen,

das Leben ist so schön!

Nach der Nacht das helle

Morgendämmerungsföhn!

 

Es bewegt sich langsam

zu seinem stillen Zelt,

wie verliebter Jüngling,

zum Fenster hin trudelt.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni